Miért halt éhen az agárdi kisfiú?

Százával vannak olyan védőnők, akiknek több mint háromszáz gyermekkel és várandós anyával kell foglalkozniuk egyszerre, holott a vonatkozó rendelet szerint legfeljebb 250 gondozottat láthatnának el. Ráadásul sokszor hiába szólnak, ha bántalmaznak egy gyermeket, a jelzés nem jut el a hatóságokhoz, a riasztási rendszer évek óta rosszul működik. Halálra éheztettek egy másfél éves kisfiút Agárdon két hete, és bár a védőnő jelezte, hogy valami baj van a családnál, mégsem lépett senki. Szabó Máté ombudsman többször is figyelmeztetett az elmúlt években: súlyos családi tragédiákat okozhat, hogy nem működik megfelelően az úgynevezett gyermekvédelmi jelzőrendszer, de a kormány jobbára a szőnyeg alá söpörte a kritikákat – olvasható a nepszava.hu portálján.

A gyermekvédelmi törvényben megrajzolt védőháló lényege az volna, hogy mindenkinek, akiben felmerül a veszélyeztetés gyanúja - legyen az bíró, tanár, rendőr, orvos vagy védőnő -, azonnal értesítenie kell a gyermekjóléti szolgálatot, ahol a probléma természetének megfelelően döntenek arról, milyen segítségre van szükség: védelembe kell-e vennie a gyámhivatalnak a gyermeket, esetleg büntetőfeljelentést kell-e tenni a gondozók ellen stb.

A vészjelzések sok esetben elakadnak a rendszerben, így nem ritka, hogy elmaradnak a szükséges válaszlépések - nyilatkozta Gyurkó Szilvia, az UNICEF gyerekjogi igazgatója az agárdi tragédia kapcsán, hozzátéve: 26 évvel a jogszabály elfogadása után sem biztosított az információáramlás a gyermekvédelemben.

Mint példaként kiemelte: a bírók szinte soha nem tájékoztatják a gyermekjóléti szolgálatokat a bántalmazásokról, pedig mondjuk a válóperek anyagából sok minden kiderülhet ezekkel kapcsolatban. Sok helyen maguk a rendőrök, bírók, orvosok, tehát a gyermekvédelem szereplői sem tudják pontosan, hogyan működik riasztási rendszer, vagy hogy pontosan mivel foglalkoznak a gyermekjóléti szolgálatok – vélekedett a szakember, hozzátéve azt is, a magyar gyermekvédelem még soha nem működött úgy, ahogyan azt a törvény előírja.

Az agárdi kisfiú halálának felelősét keresve az elmúlt két hétben rengeteg szó esett a védőnő felelősségéről, ám az már nem nagyon került elő, milyen körülmények között kell helyt állnia a hazai ellátásnak. Százával vannak olyan védőnők, akikre akár háromszáznál is több nem iskoláskorú gyermek, gyermekágyas, illetve várandós anya jut - közölte a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. Az egyesületi elnök szerint a szakma legkomolyabb gondja, hogy nincs elég ember az ellátásban, amiért a gondozottak száma területi bontásban irreálisan magas – fűzte hozzá Csordás Ágnes.

Noha a védőnők elképesztően leterheltek, igen meglepő elvárásokat fogalmaz meg a tevékenységüket szabályozó rendelet. Feladatuk például az is, hogy megelőzzék a családban az „egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettséget", illetve hogy segítséget nyújtsanak a „helyes életvitel", valamint a „harmonikus, szerető családi környezet" kialakításához. Ez a feladat azonban nyilvánvalóan éveken át tartó folyamatos látogatásokat feltételezne, hogy érdemi, bizalmi kapcsolat alakulhasson ki a család tagjai és a védőnő között, ennek hiányában ugyanis nagyon nehéz valódi segítséget nyújtani – húzza alá a portál.