Miért hatékonyabb az egyik antitest, mint a másik?

A kevésbé súlyos betegek szervezete a vírus burkán található tüskefehérjét támadja. A könnyű győzelmet hamar elfelejti az immunrendszer, ezért kérdéses, hogy használ-e az oltás a fertőzésből felgyógyultaknak - teszik fel a kérdést az index.hu cikkáben.

Az immunrendszer más antitestekkel védekezik a Covid–19-vírus ellen az enyhébb lefolyású betegségeknél, mint a súlyos betegek esetében, derült ki a Stanford Egyetem munkatársainak kutatásából. Ez eddig a legátfogóbb kutatás, ami a tünetmentestől a halálos fertőzésig teljes spektrumon vizsgálja a SARS-CoV-2-re adott antitest immunválaszt – magyarázta Scott Boyd patológus professzor. Több időpontban, különböző mintákon vizsgáltuk a vírus RNS-szinteket orr-garat mintán és vérmintákon. Ez az egyik első nagy kép erről a betegségről. – tette hozzá.

A kutatók a Stanford Klinika 254 különböző súlyosságú betegének eredményeit vetették össze. A vírus egy úgynevezett tüskefehérje segítségével kapcsolódik az emberi sejtekhez, egész pontosan a sejtek falán található ACE2 receptorokhoz. Amikor ez sikerül, a vírus burkát ledobva beolvad a sejtbe, és saját másolatainak gyártására állítja át azt. Az immunrendszer a vírus elleni küzdelemben antitesteket vet be, amelyek egy része a tüskefehérjét támadja, mások pedig a vírus fehérjeburkának más részét célozzák. Boyd és kollégái három különböző antitest – az IgG, IgM és az IgA – szintjeit mérték, hogy kiderüljön, melyik a sikeresebb.

"Úgy találtuk, hogy a betegség súlyossága a tüskefehérje elleni antitestek mértékével arányos. Akik enyhébben betegedtek meg, magasabb arányban termeltek tüskefehérje elleni antitestet, akik belehaltak a betegségbe, azok immunrendszere a vírus más részeit próbálta támadni. A jelenleg tesztelt oltóanyagok a tüskefehérje részleteivel stimulálják az immunrendszert".

Boyd professzor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a statisztikai korreláció nem jelent oksági összefüggést, és a betegség lefolyása az antitesteken kívül még sok más tényezőtől is függ.