Miért nem kiabálnak az orvosok?

Gyakran hallani, hogy bár rettenetesek a körülmények az egészségügyben, az orvosok és nővérek a nehézségekkel dacolva, erőn felül teljesítve mindent megtesznek a betegekért. Minél rosszabbak a körülmények, küzdelmük annál heroikusabbnak tűnik. A rémisztő állapotokról szóló beszámolók mellett, mint kötelező eposzi fordulat, mindig ott áll, hogy az orvosok és nővérek a körülmények ellenére teszik a dolgukat, és tisztességesen próbálják ellátni a beteget. Szerintem meg nem - olvasható a Vélemény rovatban a 168ora.hu-n.

...

A „körülmények ellenére" gyógyító orvosok hozzájárulnak a körülmények konzerválásához. Azzal, hogy holnap is felveszik a köpenyüket, azt üzenik a kormánynak és a betegeknek, hogy az esküjük betartása még nem lehetetlenült el. Akkor sem, ha tudják, hogy sokkal több esélye lenne a betegnek a túlélésre, ha nem kellene hónapokat várnia a műtétre – és talán még akkor is, ha be sem megy a kórházba.

Az orvosok akkor tennének meg mindent a betegeikért, ha azt mondanák: nem, ezt így nem csináljuk tovább. Az eskü ugyanis nemcsak arra kötelez, hogy ellássák a vérző ember sebét, hanem arra is, hogy ordítsanak, ha nincs mivel bekötni.