Miért nem szülünk? A társadalom teste nem kísérleti nyúl

Miért alacsony Magyarországon még mindig a gyermekvállalási kedv, miért nem hoztak eddig áttörést az állami támogatások ellenére? Miért magasabb másutt? Lehet, hogy ez nem csak a pénzről szól, a gazdasági ösztönzők ezért tévesztenek célt?– többek között ezek a kérdések is elhangzottak a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás konferenciáján – írja a privatbankar.hu portálja.

Sík Endre, a Tárki kutatója szerint erre jó okuk van, és ebben a férfiak is társak. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint különböző kormányok különböző módokon próbáltak beleavatkozni a népességnövekedésbe, de az igazi hatás kicsi volt, a nem szándékolt következmények viszont inkább számosak. A Ratkó-gyerekeknek komoly pszichológiai teher, hogy nem akart gyerekként bélyegezték meg őket – tette hozzá Hárs Ágnes.

Bokros Lajos szerint a Ratkó-ügy azért probléma, mert erőszakos beavatkozás eredménye volt, szemben Nyugat-Európával, ahol a háború utáni megkönnyebbülés, fellendülés önkéntes gyerekvállaláshoz vezetett. Bokros Lajos kiemelte azt is, a gyerekvállalás elsősorban nem gazdasági ösztönzőkön alapul, nagyon fontos életstratégiai kérdés. Rengeteg erkölcsi, vallási, társadalmi, kulturális és más értékrend bújik meg mögötte, nem biztos, hogy pusztán a gazdasági ösztönzőkkel befolyásolni lehet.