Miért nincs elég vakcina?

Az utóbbi hetekben sorra jöttek a hírek arról, hogy nincs elegendő koronavírus elleni oltóanyag. Németországban attól tartanak, hogy ez az állapot tíz hétig is eltarthat, Párizsban és környékén február elejétől kezdve felfüggesztették az első oltások beadását, Spanyolországban számos régióban kénytelenek január végétől kezdve két hétig szüneteltetni az oltást, és az Európai Unió folyamatosan hadban áll az AstraZenecával, amely gyártási problémákra hivatkozva késlekedik a szerződésben ígért mennyiségek leszállításával. Az EU azzal vádolta meg a céget, hogy belgiumi és holland gyáraiból az Egyesült Királyságba irányította át a szállításait, de az első vizsgálatok azt mutatják, hogy a vállalatnak tényleg gondjai akadtak az oltóanyag-előállítással. A Pfizer és a Moderna ugyancsak küszködik azzal, hogy megfelelő mennyiségben gyártsák le vakcináikat -írja a qubit.hu.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koronavírusügyi különmegbízottja, dr. David Nabarro vasárnap kijelentette, a jelenleg tapasztalható vakcinahiány még hónapokig eltarthat. De ha a vakcinát ilyen gyorsan, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni, akkor miért nem tudnak a már meglévő vakcinákra átállítani annyi gyógyszergyárat, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű oltóanyagot lehessen gyártani a lehető legrövidebb idő alatt?

A türelem vakcinát terem

Szakértők szerint a rövid válasz a kérdésre az, hogy az oltóanyag-gyártás folyamata nagyon bonyolult és hosszadalmas, az egyes gyógyszerek tömegtermeléséhez specifikus alapanyagok, eljárások és eszközök kellenek, ezek kiépítése pedig azt az erőforrást feltételezi, amelyből jelenleg mindenkinek a legkevesebb van: időt.

Arról korábban írtunk, hogy mennyi tényező együttállásának kellett megtörténnie ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt a Pfizer/BioNTech, a Moderna vagy az Oxford/AstraZeneca és más, mára már több országban engedélyezett vakcina fejlesztési projektjét sikerre lehessen vinni: a géntechnológiától kezdve a mesterséges intelligencián át a kutatásra költött dollármilliárdokig számos összetevő segítette a kutatók útját a SARS-CoV-2 vírus genomszekvenciájának tavaly januári publikálásától az első vakcina engedélyeztetéséig. A világ néhány nagy gyógyszercégének bele is tört a bicskája a folyamatba: a francia Sanofi, a brit GlaxoSmithKline, az amerikai székhelyű Merck & Co. (MSD) január végén gyakorlatilag kiszálltak a vakcinafejlesztési versenyből. 

Sőt, a Sanofi bejelentette, hogy mivel saját oltóanyagának engedélyeztetési folyamata 2021 utolsó negyedévére tolódik, ez év nyarától kezdve 125 millió adagot gyárt le frankfurti gyárában vetélytársa, a Pfizer/BioNTech vakcinájából. Egyelőre annyi tudható, hogy a Sanofi a gyártás utolsó fázisaiba kapcsolódik majd be, mindenesetre az már a tervekből is világosan látszik, hogy még a kész vakcinák ampullákba töltéséhez és csomagolásához is hónapokig tartó előkészületekre van szükség. A gyógyszeripar más szereplői is elkezdték mozgósítani erőforrásaikat, ezek bevetésére azonban szintén hónapokat kell várnunk. Február elején például a Novartis is bejelentette, hogy ugyancsak a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú oltóanyagának ampullákba töltésére és csomagolására állítja át egyik svájci telephelyét, valószínűleg ez év nyarától kezdve. A német Bayer pedig azt vizsgálja, hogyan tudna beszállni a CureVac ugyancsak hírvivő RNS-alapú vakcinája gyártásába. A cég vezetése úgy tervezi, hogy 2022-ben 161 millió dózist gyártanak le az oltóanyagból. 

További részletek a cikkben.