Miért pont Magyarországon hal meg a legtöbb ember a járványban?

Nemcsak az új vírusmutációk, hanem a lerobbant egészségügyi rendszer és a magyarok évek óta rossz egészségi állapota is visszaköszön a koronavírus miatti halálozási mutatókban - mondták szakértők az azonnali.hu körkérdésére.

Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Azonnalinak azt mondta, csak későbbi vizsgálatok adnak majd pontos magyarázatot arra, hogy miért futott fel ennyire a halálozási szám. Az egészségügyi közgazdász öt komponenst vázolt fel, amik együttesen közrejátszhattak a kiugró halálozási statisztikákat produkáló helyzet kialakulásában.

1. A harmadik hullám felfutását részben az magyarázza, hogy a kormányzat már a második hullámra is megkésve, csak novemberben reagált, miközben a szakértők már szeptemberben felhívták a  figyelmet arra, hogy jön a második hullám, és baj lehet. A nem kellően határozott fellépés miatt a második hullám alatt – ami szerencsére nem volt annyira pusztító, mint a harmadik – nem tudott eléggé visszaszorulni a járvány, és ez az egészségügyi közgazdász szerint táptalaja lehetett a harmadik hullám kialakulásának.

2. A helyzetet az új vírusmutációk megjelenése is súlyosbította. A szakértő úgy látja, hogy a brit vírusmutáció elterjedésében is szerepet játszottak a nem kellően szigorú korlátozások, mint például az, hogy üzleti céllal korlátozás nélkül be lehetett utazni az országba. Az új vírusmutáció ráadásul sokkal súlyosabb fertőzést okoz, mint a korábbi variánsok – még egészséges fiatalok is egy pillanat alatt leromlott állapotba kerülhetnek. 

3. A harmadik összetevő a magyar lakosság meglehetősen rossz általános egészségi állapota. Sinkó Eszter emlékeztetett rá, hogy a várható élettartam Magyarországon öt évvel rövidebb az Európai Unió átlagához képest.

„Egy rossz egészségi állapotban lévő társadalmat a vírus gyorsabban letarol” – fogalmazott Sinkó Eszter. A koronavírus-fertőzés sajátossága, hogy villámgyorsan, egyik percről a másikra össze tud omlani a tüdő; ezt pedig a harmadik hullámban már láthatóan nagyon kevés eszközzel tudják megfékezni.     

4. Maga a magyar egészségügy. Már a járvány előtt is súlyos problémák fakadtak abból, hogy kevés volt a szakképzett szakdolgozó a rendszerben – emlékeztetett rá a szakértő –, nagyon szűkös a nővéri állomány ahhoz képest, amennyi ápolási feladat lenne, és ez még inkább szembetűnő, amikor a járvány miatt az ezirányú feladatok megsokszorozódnak. 

5. Közrejátszik az is, hogy nem mindegyik egészségügyi szolgáltató tartja be vagy tudja betartani a szakma szabályait, azaz hogyan kell ellátni a betegeket. Ez részben az említett humánerőforrás-hiány miatt van – mondja a szakember –, részben pedig amiatt, hogy az utóbbi években „elslamposodott” az egészségügyi szolgáltatók mindennapi működése, és többször előfordul, hogy a kórházakban nem használnak megfelelően szigorú protokollt a betegek ellátására.

Az egészségügy állapotát nevezte meg a magas halálozási adat egyik fő okaként Dr. Márkus László is, az egyik budapesti magánklinika szakorvosa, aki korábban 26 évig dolgozott egy vidéki állami kórházban. „Egy mondatban összefoglalva: gyakorlatilag összeomlott az egészségügy” – fogalmazott az orvos. Márkus szerint az összeomlás elsősorban a kórházi intenzív kapacitást érinti, de ez „örvényként szippantja be az egész egészségügyi ellátást”. Olyan tömegű súlyos beteg kerül kórházba, amit a rendelkezésre álló személyi állomány és szakértelem nem képe semmilyen módon kontroll alatt tartani – magyarázta az orvos az Azonnalinak. Továbbiak a cikkben