Miért támogatnak a magyar adófizetők szíriai kórházakat?

Szűk háromnegyed év alatt négy szíriai kórház támogatásáról döntött a magyar kormány, amely Vietnámban és Nigériában is részt vesz az egészségügyi intézmények fejlesztésében vagy létrehozásában. A kormány állítja: úgy támogat, hogy a magyar embereket ne érintse hátrányosan - olvasható az ATV honlapján.

Orbán Viktor január 22-én jelentette be, hogy Magyarország a Hungary Helps program keretében 505 millió forint támogatást nyújt a "Nyitott Kórházak" elnevezésű szíriai humanitárius kezdeményezést megvalósító három kórház egyéves működéséhez. A pénzt az aleppói Szent Lajos Kórház, a damaszkuszi Francia Kórház és a szintén a szír fővárosban lévő Olasz Kórház kapja. 

Ez már nem az első segítség, amit Magyarország nyújt(ana) a szíriai egészségügynek, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még 2018. április 25-én jelentette be, hogy amennyiben a biztonsági körülmények adottak lesznek, Magyarország 5 millió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) értékben kórházat fog építeni Szíriában, emellett Magyarország támogatja az unió Törökországot segítő menekültügyi csomagját is, 2018 végéig összesen 14,6 millió euróval (mintegy 4,5 milliárd forinttal) járult hozzá ahhoz, hogy Ankara megfelelő módon el tudja látni az országa területén élő, Szíriából érkezett több millió menekültet.

A miniszter akkor kiemelte, Magyarország az elmúlt két évben 3,6 milliárd forintot fordított a közel-keleti iskolák építésére, templomok és lerombolt épületek újjáépítésére, valamint a kórházak és keresztény közösségek támogatására Szíria, Irak, Jordánia és Libanon területén.

Szijjártó Péter ezeket a döntéseket azzal indokolta, hogy alapvető irányváltásra van szükség az Európai Unió migrációs politikájában; a kiváltó okok megszüntetésére kell fókuszálni, és odavinni a segítséget, ahol arra szükség van, annak érdekében, hogy az emberek otthon vagy otthonuk közelében maradhassanak.

Több terv még meg sem valósult, ilyen például az erdélyi magyar kórház Nagyváradon, amelyet már 2010-ben kezdeményezett Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A beruházás költsége 5 milliárd forint lenne, ehhez 3 milliárdot tenne hozzá a magyar állam. Az intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy 3,5 hektáros telket, és el is készíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, 2015-ben már látványtervek is készültek.

Bár a minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították, a magyar kormány nem tett le arról sem, hogy magyar kórház épüljön Ukrajnában, a kárpátaljai Beregszászon világszínvonalú kórházat hoznának létre magyar pénzből, a kárpátaljai reformátusok neve alatt.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezeket a pénzeket nem a hazai intézményektől veszik el. „Nem az egészségügyi költségvetésből finanszírozzák például a három szíriai kórházat, tehát elméletileg nem a magyar intézményektől vonják el a pénzt. A külföldi segítségnyújtásra van egy külön keret, ebből a keretből viszont át lehetett volna csoportosítani bizonyos összegeket a magyar kórházak hatékonyabb működtetése érdekében” – vélekedett az atv.hu-nak László Imre, a Honvédkórház és a Szent Imre kórház volt főigazgatója. Az ellenzéki egészségpolitikus szerint ugyanakkor ez a lényegen nem változtat: ezeket a beruházásokat magyar adófizetők pénzéből finanszírozzák.

Az ATV megkereste a Miniszterelnökségi Sajtóirodát, hogy megtudja, milyen szempontok alapján dől el, hogy melyik országban és milyen jellegű segítséget nyújt a kormány. Válaszlevelükben azt közölték, miután személyesen értesültek és megbizonyosodtak a fennálló katasztrófahelyzetről, több szempontot is figyelembe kell venniük a döntés előtt. Egyfelől fontos, hogy a biztonsági helyzet lehetővé tegye a segítségnyújtást, valamint, hogy azokat a közösségeket támogassák, amelyek az elsődleges migráció kibocsájtó országok lakosai, hisz ez egybeesik Magyarország érdekeivel a migráció megfékezésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség válaszában hangsúlyozta, kiemelten támogatottak azok a humanitárius projektek, amelyek hozzájárulnak a veszélyeztetett keresztény- és a velük élő más közösségek létszükségleteinek a javításához.​

Arra is kíváncsiak voltak, hogy mi a alapján dől el, hogy támogatnak egy egészségügyi intézményt vagy egy teljesen újat hoznak létre egy adott országban. Válaszok a teljes cikkben