Miért veszélyesek a funkciónyeréses kísérletek?

A koronavírus eredetéről szóló vitákat is felélesztheti Donald Trump döntése, amellyel korlátozza a biotechnológiai kutatások egy vitatott formáját. Miért veszélyesek a funkciónyeréses kísérletek, amiket Amerikában hol engedélyeznek, hol betiltanak? - veti fel a hvg360.hu.

„Azt hiszem, már az első naptól kezdve mondtam, hogy ez [a vírus] kiszabadult. Egy tudós biztos kisétált ebédelni a barátnőjével, vagy találkozott egy csomó emberrel.” Így utalt hétfőn Donald Trump a koronavírus-járvány kitörésére, ismét azt valószínűsítve, hogy a SARS–CoV–2 nem a természetben mutálódott ilyen halálossá, hanem egy vuhani laborból „szökött meg”.

Ezt a véleményét annak kapcsán osztotta meg az amerikai elnök, hogy aláírt egy új végrehajtási rendeletet bizonyos biotechnológiai kutatások és kísérletek további korlátozásáról. A két témának (a rendeletnek és a koronavírusnak) annyi köze van egymáshoz, hogy annak idején (és sokan máig) a Vuhani Virológiai Intézetet gyanúsították, hogy a világot hónapokra, évekre megbénító kórokozó onnan került az emberek közé, miután ebben a legmagasabb biztonsági fokozatú (BSL–4-es) létesítményben megpróbálták mesterségesen növelni a koronavírusok fertőzőképességét.

Hogy a Covid-vírus tényleg laborszökevény-e, vagy inkább egy vuhani piacon „ugrott át” állatról emberre, máig nem tisztázódott. Az amerikai hírszerző ügynökségek sincsenek egységes állásponton. Mint a The New York Times cikke felidézi, az FBI például már elfogadta a kiszabadulási teóriát, a CIA hajlik erre, míg a Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) és más titkosszolgálatok a természetes eredetet tartják valószínűnek, írja a lap, amely a továbbiakban részletezi, hogy a funkciónyeréses kísérletek során a kórokozók genetikai állományát módosítják vagy mutációval új tulajdonságokat fejlesztenek, hogy betegségek kutatását és kezelését elősegítsék.