Mikola

A publicisztika szerzője szerint Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa nem tud az egri kórház szabadságharcáról. Mi indokolná, hogy épp ő ismerje azt a munkaszerződést, amit a HospInvest Zrt. próbál kötni a kórház dolgozóival, rendre sikertelenül, mivel ők mindenképpen közalkalmazottak akarnak maradni. Mert közalkalmazottnak lenni jó mostanság, kiszámítható, jövővel teli életpálya, a létező életformák egyik legélhetőbbike. Mégis furcsa, hogy épp Mikola ne hallott volna az egriek hősies küzdelméről, mert a múlt héten az egyik olyan intézménybe, a kiskunhalasi kórházba ment ünnepelni az intézmény működtetőjét, aki ellen az egri Dobó téren több százan tüntettek.

Úgy látszik, Mikola szerint is van követnivaló azon, amit a Fidesz eddig fanyalogva említett, az egészségügy működtetésébe bevont magántőkén, máskülönben mit keresett volna Kiskunhalason, Kökény Mihállyal, az MSZP egészségpolitikusával és a HospInvest elnökével kart karba öltve? Szeret is hivatkozni rá, hogy ő szignálta azt a törvényjavaslatot annak idején, amely lehetővé tette a magántőke bevonását, persze szigorúan nonprofit alapon.

 A Fidesz jelenleg két fronton játszik. Egyfelől, készülvén a hatalomba, megpróbálja helyreállítani a reális világgal való kapcsolatát - pontosan tudja, hogy máskülönben nem megy, az egészségügyben például: ha nincs magántőke, bedől a rendszer, mert így fenntarthatatlan. Mikolát kellett diplomáciai pályára küldeni Kiskunhalasra, hogy a színfalak mögött megkezdődjék a párbeszéd. A másik front maradt a régi: az alulról szított ellenállásé – írja a szerző.