A kezdeti viták már a helyükre kerültek, ma már a praktizáló háziorvosok több mint 80 százaléka aláírta a szerződést az OMSZ-szal.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója volt a vendég az InfoRádió Aréna című műsorában kedden. Az egy éve bevezetett, a főváros kivételével az egész országra fokozatosan kiterjesztett alapellátási ügyelet eddigi tapasztalatairól, a budapesti bevezetés terveiről és a mentőszolgálat jelenlegi állapotáról, kapacitásainak, állományának, eszközparkjának helyzetéről is kérdezték a főigazgatót.
Az új ügyelet egy éve alatt 513 ezer beteg fordult meg a rendszerben és mivel folyamatosan monitorozzák és értékelik a működést, kiderült, hogy az esetek 95 százalékában valóban a háziorvosok kompetenciájába tartozó problémával fordulnak a betegek az ügyelethez – mondta el Csató Gábor. Ugyanakkor ezek az elemzések azt is mutatják, hogy a háziorvosok rendelési idején túl jelentkezők jelentős részének olyan halasztható problémája van, ami a normál ellátási időben is megoldható lenne, sok helyen az ügyeletre mint kényelmi szolgáltatásra tekintenek, mert például a beteg nem fér hozzá az alapellátáshoz vagy nem érte el a háziorvost, a munkája miatt nem ért rá napközben felkeresni… Ez esetenként jelentős túlhasználatot okoz.
A vita nem a mentőszolgálat és az orvosi kamara között volt az első perctől fogva, hanem a MOK egyfajta nyomásgyakorlásra használta az OMSZ által működtetett alapellátási ügyelet – tért rá a főigazgató kérdés nyomán a kezdeti időkben a háziorvosok részéről tapasztalható ellenérzésekre, a konfliktusokra, vitákra. Mint mondta, a kamara szakmailag a mai napig is egyet tud érteni azzal, hogy a betegek számára egy egységes, homogén ügyeleti ellátást kell biztosítani, és az a heterogén és nem transzparens rendszer, ami sok helyen működött, az biztosan a kamara által sem volt üdvözölt rendszer. A kezdeti viták már a helyükre kerültek, ennek jó példája, hogy ma már a praktizáló háziorvosok több mint 80 százaléka aláírta a szerződést az OMSZ-szal.
A kérdésre, vajon megéri-e ez az orvosoknak, Csató Gábor elmondta, szerinte a hétköznapi 9000 és a hétvégi 11.000 forintos órabér az egészségügyben versenyképesnek számít. Ha hozzávesszük, hogy az átlagterhelés még hétvégén sem haladja meg a 2-3 beteg/ órát, akkor ez a honorárium, - a mentők biztosította eszközökkel, háttérrel, hálózattal és biztonságban – egy fair díjazás.
Csató Gábor elmondta még, hogy a tervek szerint Budapesten csak este nyolc óra után kezdődne az ügyeleti idő, viszont sokkal nagyobb merítésből választhatják ki az ellátásban részt vevő szakorvosokat is. Már elkészültek a fővárosi ügyeletszervezés koncepciójával, és azt reméli, hogy a következő hónapokban Budapest is be tud csatlakozni az új rendszerbe.
"Budapesten is felhasználható az az egykapus rendszer, ami az egészségügyhöz való hozzáférést jelenti a betegeknek. Ahol sürgősségi osztály működik, odatelepítjük fizikailag is az ügyeleti telephelyet, és ott az a betegek elégedettségét szolgálja" – mondta Csató Gábor, és jelezte, ettől még nem nő a sürgősségi osztályok terheltsége, sőt a tapasztalatok szerint a betegek triázsolása után még csökken is. Továbbiak az interjúban
A teljes interjú itt tekinthető meg