Milliárd eurós elmetérkép

A sokasodó eredmények ellenére sem hiszem, hogy a tízéves munka során megfejtjük az emberi agy működését. Én már annak is örülnék, ha az én életem alatt az egéragy működését feltérképezhetnénk – tette helyére Freund Tamás agykutató azt a hatalmas ívű, magyar részvételű, bő egymilliárd eurós uniós kutatóprogramot, amelynek indítását néhány nappal ezelőtt jelentették be – olvasható a nol.hu portálján.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett, jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló FET (Future and emerging technologies) programra jelentkező huszonhárom pályázatból 2011-ben hat témát választottak ki részletes kidolgozásra. Olyanokat, amelyek eredményei tudományos áttöréssel kecsegtetnek. Végül két terület, az agykutatás és a grafén további vizsgálata kapott kiemelt támogatást – a grafénos vonalon nem, az agykutatásban ellenben a magyarok is ott vannak.

Az Emberi Agy Projekt a világ legnagyobb számítógépes kísérleti létesítményét kívánja létrehozni: ennek célja az agy mindeddig legrészletesebb modelljének elkészítése, az agy működésének tanulmányozása, valamint az idegrendszer betegségeinek jobb megértése. A programban alapvető a magyarok munkája, hiszen ha az adattárat korrekt biológiai információkkal akarják feltölteni, az adatokat valakinek elő kell állítania. Mások mellett a KOKI munkatársai szolgáltatják a szükséges adatokat – emeli ki a portál.

Az agykutatás egyik húzóágazata a genetikai eredetű betegségek kutatása. A skizofrén betegek genetikai állományának vizsgálatával olyan génmutációkat keresnek, amelyeknek kapcsolata lehet a betegséggel. Minél több ilyen gént találnak, annál közelebb jutunk a mechanizmus megértéséhez, és az új információk birtokában célzott kutatások kezdődhetnek. Egyre több betegségnél érnek el látványos előrehaladást az úgynevezett mélyagyi stimulációval. A Parkinson-kóros beteg, ha remeg, csak bekapcsolja a stimulátor készülékét és megszűnik a remegés. A mélyagyi stimulációval remek eredményeket értek el a depressziósok és a kényszerbetegek kezelésében is. Az agykutatásban sokan nagy jövőt tulajdonítanak az őssejt terápiának is.

Agykérgi idegsejtek visszapótlását elképzelhetetlennek tartom, ugyanakkor az megvalósíthatónak tűnik, hogy dopamintartalmú idegsejteket őssejtekkel pótoljanak. Az is járható út, hogy őssejtekből gliasejteket gyártsanak – ezek alkotják az idegnyúlványok körüli szigetelőhüvelyt. A szigetelőhüvely degenerációja okozza a sclerosis multiplex nevű betegséget – érzékeltette a lehetőségeket Freund Tamás.