• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Egészségügyi fekete lyuk

Lapszemle Forrás: Világgazdaság Online

Hatvanmilliárdot hatékonyabban is el lehetne költeni.

Évente mintegy hatvanmilliárd forintot a jelenleginél hatékonyabban használhatnának fel az egészségügyben, ha a finanszírozás teljes mértékben a betegek valós ellátási igényeihez és nem a kórházak igényeihez igazodna – állítják a Corvinus Egyetem szakértői – írja a Világgazdaság – online.

Az egyetem Budapesti Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont munkatársai már több mint egy évvel ezelőtt feltűnést keltettek azzal, hogy jelentős különbségeket tártak fel az ország egyes részein a kórházak igénybevételét vizsgálva. „A Semmelweis Terv margójára" című tanulmányukban meg is állapították, hogy a „betegebb" kistérségek helyenként kétszer annyi OEP-forrást költöttek egy lakos ellátására, mint az „egészségesek".

Az azóta folytatott vizsgálataik során, amelyekről a Medical Online beszámol, az is kiderült: a „túlfogyasztás" semmilyen összefüggésben sincs sem az ott élők demográfiai, sem a szociális helyzetével, ahogyan a kormegoszlás sem indokolja. Mégis, összehasonlítva a top 25 fogyasztót a 25 legkevesebbet fogyasztóval, az előbbiben élők 43 %-kal gyakrabban kerülnek kórházba. A „betegebb" térségek lakóit ellátó kórházak által jelentett esetek nagy száma nem magyarázható a lakosság egészségügyi helyzetével. Ellenkezőleg, nem kis részben olyan betegségekkel – torok- vagy például szemgyulladással - kezelnek fekvőbetegeket, amiket máshol a szakrendelőkben látnak el – állapították meg a szakemberek. Tehát a túlfogyasztás egy része nem a lakossági igényeket, hanem az intézmények fenasntarthatóságát szolgálja. A betegek és a kórháza igényei pedig jelen pillanatban nem esnek egybe.

Ez nem a kórházak „bűne" – fűzték hozzá a szakértők - ők csak kihasználják a lehetőségeiket. Csakhogy e mesterségesen gerjesztett túlkínálat miatt a Teljesítménymenedzsment Kutatóközpont becslése szerint az egészségügy Bermuda-háromszögében évi mintegy 60 milliárd forint igazából úgy tűnik el, hogy azt hatékonyabban is fel lehetne használni. Márpedig ez az összeg a fekvőbeteg-kasszának nagyjából a 20 %-át teszi ki, tehát korántsem jelentéktelen összeg. Az anomáliát nemcsak azért kell megszűntetni, mert sérti az egyenlő hozzáférés elvét, hanem azért is, mert annak következtében nem feltétlenül az ellátás lesz jobb bizonyos helyeken, hanem az intézmények gazdasági helyzete is – emeli ki a portál.

Legolvasottabb cikkeink