Milliárdos a nyugdíjkompenzációs forrásigény

Négy hónap múlva már folyósítani kellene a beígért kompenzációt a továbbfoglalkoztatásukat kérő és ezzel a nyugdíjukról lemondott egészségügyi dolgozóknak, ám továbbra sem tudni, mekkora összegre számíthatnak az érintettek, az honnan és hogyan jut el hozzájuk – írja a Világgazdaság – online.

Az Egészségügyi Államtitkárságnál még február elején erősítették meg lapunk érdeklődésére, hogy a korábbi politikusi nyilatkozatoknak megfelelően jogszabályban fogja garantálni a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozó egészségügyiek számára a kieső nyugdíj pótlását a kormány.

A kompenzációról azóta sem hoztak nyilvánosságra semmilyen konkrétumot. Lapinformációk szóltak arról, hogy esetleg differenciálnának az érintettek között, és lennének teljes vagy részleges ellentételezésre jogosultak, sőt, állítólag az is felvetődött, hogy az érintettek „rászorultságáról" helyben döntene a kórház menedzsmentje. Ezeket a híreket azonban nem erősítették meg, kormánydöntés pedig eddig nem született. Így nem tudni azt sem, milyen forrásból kívánja finanszírozni a kormány a beígért ellentételezést, és hogyan, milyen csatornákon és címkével juttatja el azt az érintettekhez úgy, hogy – miként a nyugdíjnál – az után ne kelljen adót, járulékot fizetni.

Az idő viszont közben halad előre, és július 1-jétől a törvény alapján nyugdíjat már nem, csak munkabért kaphatnak azok, akik kérték a továbbfoglalkoztatásukat. Az egészségügyben eddig összesen 1555 dolgozóról van szó, akiknek a nyugdíj-kompenzációja – 96 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva – milliárdos nagyságrendű forrást igényel – jegyezi meg a portál.

A tárca és az ágazati érdekvédelmi szervezetek között megkezdődtek az idei bértárgyalások. A tárca március 14-éig várja a szakmai szervezetek javaslatait. A tervek szerint az egyeztetésekkel április közepére jutnak el addig, hogy szakmai programokkal megfeleltetve tesznek javaslatot.