Milyen egészségügy kell nekem?

Be kellene látni, megfelelő anyagi háttér nélkül az ellátás a jövőben még ilyen színvonalon sem lesz biztosítható – írja cikkében dr. Kalapos Miklós Péter pszichiáter, addiktológus. „A gyorsuló tempójú orvoselvándorlás súlyosan érinti az egészségügyet. A jelenség a szakorvosjelöltek fellépésével kapott nagyobb publicitást. Ők szeretnének méltányos fizetést kapni!

Fellépésük orvosi körökben is zavart okozott, mert az orvosi kamara vezetése alkalmatlan az orvostársadalom érdekeinek képviseletére, és az utóbbi években jobban érdekelte saját hatalmának átmentése, ami törvényi hátszéllel meg is történt, mintsem az érdekvédelem. Továbbá talán azért is, mert az orvostársadalom egy részének, jóllehet ez a kisebbik hányad, a politikai érdekérvényesítő képessége nagy, viszont nem érdeke az egészségügyi rendszerviszonyainak átláthatóbbá tétele, hisz jelen helyzetben jövedelme, befolyása és a többi orvos feletti hatalma biztos".

A cikk szerzője szerint az elvándorlás az orvosok egzisztenciális gondjaira és az egészségügy anomáliáira vezethető vissza, és az anyagi problémákhoz társul az erkölcsi megbecsülés hiánya. Az elmúlt évtizedekben presztízsben, egzisztenciálisan, biztonságérzet tekintetében az orvostársadalom döntő hányada súlyos veszteségeket szenvedett el, miközben a velük szemben támasztott, nem mindig áttekinthető és nem mindig jogszerű követelmények nőttek.

Dr. Kalapos Miklós Péter úgy véli, az orvostársadalom legsúlyosabb gondját mégis a kontraszelekció, a nepotizmus és a személyi összefonódás jelenti. „Az egészségügyi vezetők pályázati rendszere nem a legjobbak kiválasztására, hanem a kinevezők kényelmes életének biztosítása szempontjából került megszervezésre, és ezért a pályázatok sokszor szinte névre szólóan vannak kiírva. A kontraszelekciós erőkhöz csatlakozott egyfajta politikai indíttatás is, gyakori a politikailag megbízható káderek szakmai pozíciókba történő kinevezése".

Mindenki elismeri az egészségügy finanszírozása megváltoztatásának szükségességét, ám a pszichiáter szerint vajmi kevés mutat arra, hogy a politika valóban hajlana a beavatkozásra.