Milyen gyógyellátásra jogosult az EU-kártyás utazó?

Az állami kórházakban ritka az olyan külföldi, aki jószántából választ magyar helyszínt a gyógyulásához. A magánrendelők sem bővelkednek határon túli betegforgalomban - írta a hvg.hu.

„Bár több külföldi betegbiztosítóval is felvettük a kapcsolatot, egyelőre ritkaságnak számítanak a határon túlról érkező páciensek. A forgalmunk töredékét teszik ki. Ugyanakkor a Magyarországon élő külföldiek gyakorta minket választanak" – mondta a HVG kérdésre Hartman Gábor, a Duna Medical Center magánegészségügyi központ orvos igazgatója.

Az Országos Gerincgyógyászati Központba viszont messzi földről is érkeznek páciensek olyan speciális műtéti beavatkozásokra, amelyek másutt nem érhetőek el. „Évente átlagosan 70 külföldi, daganatos beteget operálunk meg, ami nagyjából 250 millió forintos bevételt jelent. Mi nem keressük a pácienseket, a módszereinket és eredményességünket ismerő – sok esetben nálunk is tanult, dolgozott – kollégák küldik hozzánk őket a világ minden sarkából" – büszkélkedik az általa alapított intézmény nemzetközi elismertségével Varga Péter Pál főigazgató.

A NEAK adatai szerint 2015-ben 48 ezer esetben kellett EU-kártyával rendelkező külföldit járóbeteg-szakrendelőkben vagy kórházakban ellátni, tavaly pedig 57 ezren szorultak ilyen segítségre. Az esetszámnál lényegesen gyorsabban nőtt ez idő alatt az ellátás költsége: 1,1 milliárdról 1,5 milliárd forintra. Az itthon kifizetett összegről a NEAK számlát küld az érintett külföldi biztosítóknak, s az uniós rendeletek alapján elszámolnak egymással. Magyarország egyenlege erősen negatív: tavaly 12 milliárd forintba került a külföldön portyázó, bajba került magyar biztosítottak ellátása. Okok, költségek, szabályok a teljes cikkben