• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Mindannyiunknak szembe kell nézni a „láthatatlan áldozatokkal”

Lapszemle 2021.05.01 Forrás: MedicalOnline
Mindannyiunknak szembe kell nézni a „láthatatlan áldozatokkal”

Az elmaradt szűrések, az elvesztegetett aranyórák nyomán visszaléptünk a gyógyításban a múlt századba.

Az elmaradt szűrések, az elvesztegetett „aranyórák” nyomán számos járulékos veszteséggel kell számolni az egészségügyben. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a „láthatatlan áldozatokról”, a kármentésről, és a társadalmi párbeszéd fontosságáról is beszélt a MedicalOnline-nak.

A MOK már tavaly áprilisban felhívta a figyelmet a járvány járulékos veszteségeire, azaz azokra az ellátatlanul maradt betegekre, akiknek egészségkárosodása származhatott a gondozás, gyógykezelés elmaradásából, vagy akár a halálukat is okozhatta, hogy nem jutottak időben segítséghez. Vannak adataik arról, mennyi lehet a veszteség?

Mi úgy mondjuk, hogy ezek a betegek a járvány „láthatatlan áldozatai”. Miután semmilyen adatot nem közölnek az elmaradt kezelésekről a hatóságok, csak a tapasztalatainkra, az egyes szakmai társaságok becsült adataira hagyatkozhatunk. Már a járvány első hullámában látni lehetett, hogy teljes lesz a káosz a nem Covid-betegek ellátásában, és magam is ezt tapasztaltam, amikor abbahagytam belgyógyászként a munkát. Csupán azzal, hogy a 65 év feletti szakorvosokat tavaly tavasszal visszahívták az ellátásból, szakrendelők teljes szakorvosgárdáit vonták ki a gyógyításból. Belgyógyászként akkor azt mondtam, hogy legalább öt év kell ahhoz, hogy behozzuk a lemaradást. És az ellátórendszer leterheltsége tavaly meg sem közelítette azt a mértéket, amit a harmadik hullámban tapasztalhattunk.

A kamara próbál adatokhoz jutni a hivataloktól?

Ez nem a mi feladatunk, Nagy-Britanniában sem a kamara gyűjti és teszi közzé ezeket az adatokat, hanem az orvostudományi társaságok. Nálunk megtehetné ezt a szakmai kollégium, hiszen ez a grémium az ágazatért felelős miniszter tanácsadó testülete. Tudomásunk szerint egyébként most már egy kézben, az Országos Kórházi Főigazgatóságnál csoportosulnak az adatok.

Mely betegségek esetén lesz a legnehezebb a kármentés?

Az elmaradt kezelésekből, gondozásból eredő károsodások hatása 2-3-5 év múlva jelentkezik, kivéve például egy agresszív cukorbetegség esetén, amelyet ha 1-2 évig nem ellenőrzünk, gondozunk, visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz. Brit adatokból tudjuk, hogy a stroke miatti lízisek száma 15-20 százalékkal, az ST-elevációs infarktus miatt kórházba kerültek száma 30−40 százalékkal csökkent. Nemrégiben itthon is találkoztam egy becsült adattal, a Magyar Kardiológusok Társasága szerint 30-50 százalékkal kevesebb újkeletű pitvarfibrillációs epizódot észlelnek, ami a stroke „előfutára”. Elmarad az infarktusos betegek akut kezelése, 2-3 napos késéssel kérnek segítséget a betegek, akik félve a Covid-fertőzéstől, maguk sem mennek orvoshoz. Ilyenkor már esély sincs a gyors beavatkozásra, csak konzervatív kezelésre van lehetőség, katéterezésre esetleg később van mód – ha a beteg megéri.

A legrosszabb helyzetbe a daganatos betegek kerülnek. Szaklap publikálta, hogy Angliában kiugróan nőtt például a szájüregi rákok előfordulási gyakorisága. Ez komoly figyelmeztetés, és erre számíthatunk az emlő-, a méhnyak-, vagy az emésztőszervi daganatok esetében is. Az elmaradt szűrések, az elvesztegetett aranyórák nyomán visszaléptünk a gyógyításban a múlt századba.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink