• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Minden azon múlik, betartjuk-e az utasításokat

Lapszemle 2020.03.21 Forrás: magyarnemzet.hu
Minden azon múlik, betartjuk-e az utasításokat

Láthatóan nincs olyan hatással erre a vírusra a melegebb idő, mint például az influenzára, hiszen Ausztrá­liá­ban is terjed, ahol most nyár van.

A koronavírus magyarországi terjedésének lassítására a személyes érintkezések minimálisra szorítása az egyetlen valóban hatékony megoldás Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem docense szerint. A koronavírus elleni védekezés keretében a tíz akciócsoport egyikét, a koronavírus-kutatócsoportot irányító professzor a Magyar Nemzetnek adott interjúban hangsúlyozta: a boltok megrohamozása amellett, hogy felesleges, veszélyes is, mivel a zsúfolt üzletekben egyetlen vírushordozó számos embertársunkat is megfertőzheti.

Több egészségügyi szakember és Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, hogy a lakosság hatvan-hetven százalékát fogja megfertőzni az új koronavírus. Ez azt jelenti, hogy hat-hét millió magyar beteggel számolhatunk a közeljövőben?

– Nagyon remélem, hogy nem. Megint csak azt tudom hangsúlyozni, minden azon múlik, hogy betartjuk-e az utasításokat és ajánlásokat, s csak szükség esetén hagyjuk el az otthonunkat, és csak akkor érintkezünk személyesen embertársainkkal, ha muszáj, emellett folyamatosan kézfertőtlenítést végzünk. Kínában és Dél-Koreában is elsősorban a lezárások és a tömeges karanténok miatt sikerült megállítani a vírus terjedését.

Akkor hogyan értendők a Merkel által mondottak?

– Bár biztosat senki nem tud mondani, de lehetséges, hogy egy visszatérő járványról beszélhetünk, akár több hullámban is támadhat majd a betegség, ha mutat valamilyen szezonalitást. Kezelhető forgatókönyv lenne, ha a következő két-három év során az emberek egy része természetes úton átesne a fertőzésen, míg másik részük pedig beadatná az időközben remélhetőleg elkészülő vakcinát. Ekkor mondjuk hatmillió ember – vagyis a társadalom többsége – már védettséget szerezne a kórokozóval szemben, és kialakulna az úgynevezett nyájimmunitás, a vírus nem tudna járványszerűen terjedni.

És mi a helyzet a mutációkkal? Tarthatunk attól, hogy a vírusnak új variánsai jelennek meg évente?

– Szerencsére nem úgy tűnik. A hivatalos nevén SARS2 koronavírus a lassan változó típusokhoz tartozik. Kínai kutatók azt találták, hogy múlt december és idén február között 99,9 százalékban változatlan maradt a genetikai állománya. Egyes kutatók szerint aki most átesik a fertőzésen, körülbelül három évre szerez védettséget, de még ennek vizsgálata is folyamatban van. Továbbiak a teljes cikkben