A minőségbiztosítás célja a résztvevők kockázatának minimalizálása, ugyanakkor a diagnosztikai információ maximalizálása.
A képalkotó diagnosztikában a teljes munkafolyamat kidolgozása, ismerete és felügyelete termeti meg a biztonságos betegellátás alapjait. Ezen a területen is egyre nagyobb hangsúlyt kap az egységes szakmai minőségbiztosítás, a radiológiai lelet minőségének értéke, amely az Európai Radiológiai Társaság (ESR) 2017-ben kiadott értékorientált radiológiáról szóló koncepciójában is megjelenik, mondta dr. Bágyi Péter, a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház diagnosztikai központjának munkatársa az IME november 8-án rendezett konferenciáján - tudósított a radiologia.hu.
Az ESR évekkel ezelőtt kifejezte törekvését a megfelelőség előremozdításáról, a dózis referenciaszintek meghatározásáról, a páciensdózisok betartásáról, a korszerű berendezések használatáról, a megfelelő képminőségről az ALARA elv betartásával és a betegkommunikáció javításáról – ezek lényegében a minőségbiztosítás legfőbb kritériumai, amelyekről lassan tíz éve beszél a szakma különböző kongresszusokon.
Hogy miért fontos a minőségbiztosítás a (tele)radiológiában? Dr. Bágyi Péter szerint sokszor nemhogy a beteggel, de a beutaló orvossal sincs kapcsolatban a radiológus. Ez utóbbi kapcsolatra nincs is szükség, ha a vizsgálatkérő lap megfelelő információkkal szolgál a radiológusnak. Egy-egy vizsgálatban akár több radiológus is részt vehet, ám sokszor hiányos a kommunikáció nem csak a klinikus, de radiológus és radiológus között is.
A munkafolyamatok optimalizálása kapcsán dr. Bágyi Péter rámutatott a betegadatok korrekt elérhetőségére, vagyis arra, hogy a vizsgálatkérő lapra ne puszta ctrl c - ctrl v megoldással másolják be a klinikusok az ambulánslapot, s ne ebből adathalmazból kelljen a radiológusnak a számára fontos információkat kibogarásznia. Az sem mellékes, hogy a munkakörnyezet is optimális legyen, s például ne a radiológusnak kelljem a telefonokat felvennie.