Mire kell figyelni az év végén a fennmaradó szabadságnapok kapcsán?

A Magyar Orvosi Kamara honlapján tájékoztatást tett közzé a szabadságolásokkal kapcsolatban: mint írják, különös tekintettel az év végére, felhívják a figyelmet a szabadság kiadására vonatkozó tudnivalókra, illetve a jövő évi szabadság megállapításának szabályaira.

A szabadság „összetétele”: az alapszabadság és a pótszabadság

A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az 1. melléklet szerinti a) 1–5. fizetési osztályban évi húsz munkanap, b) 6–10. fizetési osztályban és a felsőoktatási intézményben oktatói, kutatói, tanári és más munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

Az I–II. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi húsz munkanap, a III–V. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi huszonegy munkanap alapszabadságra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelő Eütev. 2. melléklet szerinti fizetési fokozatnak megfelelő számú munkanap pótszabadságra jogosult.

Azok a személyek, akik nem tartoznak a fenti kategóriák valamelyikébe, a munka törvénykönyvében meghatározott szabadságra jogosultak.

Szükséges megemlíteni a további pótszabadságok rendszerét is, amely járhat életkor szerint, a gyermek nevelésére, a munkavégzés körülményeire és a munkavállaló egészségkárosodására tekintettel, illetve egyéb okból (pl. különös egészségkárosító kockázatnak kitett munkavégzés).

A szabadságok számáról, illetve a kiadás határidejéről minden egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozót tájékoztatni kellett az elmúlt időszakban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 11. § (3) bekezdése alapján.

További tudnivalók a mok.hu-n.