Győrfi Pál szerint ilyen Budapest mentősszemmel

Győrfi Pált már gyermekkorában megragadta a mentők különleges világa, a 80-as évek óta a szervezetnél dolgozik. Munkahelye, a Markó utcai Mentőpalota Európa első olyan épülete, ami mentőállomásnak épült, 1890-re készült el. Az elmúlt több mint száz évben nagyon sokat változott a szervezet, a kezdetben használt, ma már megmosolyogtató eszközök helyét sok esetben a legmodernebb technológia és az AI vette át. Megjósolható lesz egy baleset helyszíne? Láthatják majd az irányítóközpontban, amit a bejelentő lát? Nem a sci-fik világában, csak a közeljövőben és az V. kerületben kalandoztott Győrfi Pállal a welovebudapest.com.

Ahhoz, hogy az életmentés magától értetődő, mégis láthatatlan funkció legyen egy olyan kétmilliós nagyvárosban, mint Budapest, nagyon sok ember jól szervezett munkájára van szükség. Világszinten is kiemelkedően magasan képzett dolgozók, műholdas rendszerek, mesterséges intelligencia, a lakosságot is bevonó applikáció és más országokénál jóval hatékonyabb szervezeti felépítés: csak néhányat emelünk ki azok közül a jellemzők közül, amelyek lehetővé tették, hogy a mentőszolgálat októberben például 35 ezer mentési feladatot lásson el Budapesten és környékén.

Hogyan dolgoznak a fővárosban a mentők? Hogyan segíthetjük a munkájukat hatékonyan, akár már egy alkalmazás letöltésével? Hogyan érinti a mentőmunkát a változó közlekedés vagy egy-egy komolyabb vészhelyzet? Kik ezek a hétköznapi hősök, akiknek jelenlétéből a városban a legtöbben az elmúlt bő száz évben csak annyit érzékelünk, hogy szirénázva robognak el mellettünk az utcán? Az ő munkájukat mutatja be podcastünk következő epizódja, amelyben Győrfi Pállal Morcsányi Elza beszélgetett.

További részletek a welovebudapest.com portálon.