Mire számíthat Schumacher: minden a mesterséges kómáról

Olyan sokáig, ameddig csak szükséges, és olyan rövid ideig, ameddig csak lehetséges. Az, hogy mennyi ideig tart a mesterséges kóma, függ az altatás hosszától és milyenségétől, a beteg életkorától, állapotától, a baleset előtti betegségektől, de még attól is, hogy a szervezet hogyan képes lebontani a kapott gyógyszereket, és egyáltalán milyen szereket használtak az altatás során. Mire számíthat Schumacher? – tette fel a kérdést a Die Welt cikke nyomán az mno.hu portálja.

Mesterséges kóma – maga a kifejezés úgy hangzik, mint valami rendkívüli állapot, ami csak azokat a sportolókat érintheti, akik túlzottan megerőltették magukat. Samuel Kochot – a Fogadjunk, hogy… német műsor egyik szereplőjét, miután élő adásban szenvedett súlyos balesetet – is mesterséges kómában tartották, most pedig itt van Michael Schumacher, akinek már két hete küzdenek az életéért egy grenoble-i kórházban, Franciaországban.

A mesterséges kóma valójában bevett óvintézkedés, amelyet sok kórházban naponta alkalmaznak. Balesetek utáni súlyos sérüléseknél vagy életveszélyes betegségeknél ez a legjobb módja a testi fájdalmak enyhítésének és a kezelés megkönnyítésének.

A mesterséges kóma kifejezés kicsit félrevezető, a lényege, hogy a beteget gyógyszerek segítségével mély eszméletlenség állapotában tartják. Ebben az állapotban a fájdalom és a tudat kikapcsol, így az orvosok vehetik át az irányítást a szervezet alapvető funkciói felett. A beteg tehát mesterségesen lélegzik az intenzív osztályon, közben folyamatosan figyelik az orvosok a pulzusszámot, a vérnyomást és a testhőmérsékletet. A szív, a máj, a belek és a vese hajlamos többet dolgozni önállóan, így azonban ez minimalizálható. A mesterséges kóma révén az agy stabil állapotba kerül, amelyben a funkciók visszafogottan működnek, vagyis a vér- és a tápanyagellátásra kevesebb energiát kell a szervezetnek fordítania. Így csökken a nyugtalanság és a fájdalom, amit az akaratlan mozgások okozhatnának – nyilatkozta Andreas Unterberg, a Heidelbergi Idegsebészeti Klinika igazgatója.

Az orvos gyakran kísérletet tesz az érintett kómából való felébresztésére, vagy legalábbis igyekszik a beteget a lehető legközelebb tartani az ébrenléthez, így segítve a normális alvás-ébrenlét ritmusát. A legmélyebb mesterséges kóma esetén is valószínűleg egy kicsit ébren van a beteg, mivel sokan ebben a helyzetben is reagálnak az ismerős hangokra és érintésekre.

Az olyan súlyos fejsérülés esetén, mint amilyen Schumacheré is, a mesterséges kóma nem csak a fájdalomcsillapítás miatt fontos. A súlyos fejsérülés esetén, mint ahogy más testrészek esetén is, az agy is megduzzad, csakhogy ebben az esetben a koponyában erre nincs elegendő hely. Ez azért veszélyes, mert a véredények így be vannak fogva, amelyeknek pedig az oxigénellátás lenne a fő feladatuk, oxigén nélkül viszont a sejtek meghalnak, ez pedig súlyos következményekkel járna. Ilyen esetben a testet 32-34 fokosra hűtik, ami lassítja az anyagcserét, az agy pedig kevesebb oxigént igényel. A mesterséges kóma és a szervezet hűtése segít elkerülni a súlyos károkat az agyban. A traumatológusok mindig arra törekszenek, hogy a kóma olyan rövid legyen, amilyen csak lehet, ha lehetséges, tartson mindössze öt napig.

Bár meglehetősen alacsony a mesterséges kóma kockázata – legalábbis így tartják a szakértők –, ennek ellenére csak indokolt esetben alkalmazzák, és csak akkor, ha már nincs más út, vagy az egyéb kezelési módszerek kudarcot vallottak.

A súlyos traumás agyi sérülésen átesett páciensek esetén, mint amilyen Schumacher is, a vérzés és a duzzanat fokozatos csökkenését kell először elérni. Lépésről lépésre készítik fel a szervezetet arra, hogy ismét saját maga vegye át az irányítást a test felett, ez a folyamat először a légzéssel történik. Aztán – jó esetben – szépen lassan az összes többi funkció is visszaáll.