A fejlett világ nem tud mit kezdeni az áltudományon alapuló gyógyítással, mindenki kifejtheti véleményét, ha értékes, ha nem.
Missziónak tartja Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője, hogy szembeszálljon az áltudományokkal, és minél több fórumon felszólaljon az átverések ellen. Homeopátiáról, gyógynövényekről, fokhagymás pirítósról, rákterápiáról is beszélgetett a professzorral a Magyar Hang munkatársa.
– Hiába nő a tudásunk, mégis mintha sokan egyre inkább bizalmatlanok lennénk a tudományokkal. Mit gondol erről az, aki évekkel ezelőtt háborút indított az áltudományok ellen?
– Ez valóban paradox helyzet. Manapság az internet lehetővé teszi, hogy mindenki kifejthesse véleményét, ha értékes, ha nem. A butaság szabadon szerveződhet a közösségi hálón gyakran a média hathatós támogatásával. E problémát általánosabb kontextusba is helyezhetjük: az észszerű és az irracionális gondolkodás feszül egymásnak, gyakran ugyanazon koponyán belül. Az irracionalizmus képzeletbeli világokat teremt, amelyeket téveszmék és konspirációs elméletek uralnak. Ezzel szemben a racionális gondolkodás a tények tiszteletén és a logikus érvelésen alapul. Az irracionalitás primitív ösztönöket szít, szemben az értelemmel, amely képes a problémák felfogására és megoldására, legyen az tudományos, társadalmi, erkölcsi vagy magánéleti. A tudomány lényegében rendszerbe szedett racionalizmus. (…)
– Ha jól gondolom, nem kúrálja magát fokhagymás pirítóssal vagy vitaminokkal, ha náthás.
– Vírusokról beszélünk, amelyekre a fokhagyma nincs hatással. Ha súlyos bakteriális fertőzésem lenne, antibiotikumokat szednék. A vitaminokat az élet legfontosabb molekuláinak tartjuk. Ez egy tévhit. Ugyanúgy, mint a sör: csak manipulatív kontextusok által vált a barátság szimbólumává a reklámokban. A természetesség pedig nem az egészség garanciája. Számos kutatást végeztek különféle vitaminok extra dózisban való alkalmazásával kapcsolatban. A tanulmányok konklúziója egyértelmű: normális táplálkozás esetén nincs szükségünk plusz vitaminbevételre, sőt a tartós szedés problémákat is okozhat.
– Melyek legveszélyesebbek az alternatív gyógymódok közül?
– Azok, amelyeket rákbetegeknek ajánlanak. A rák számos fajtája még ma is halálos, különösen ha későn fordulunk vele orvoshoz. Nehéz ezért egy ilyen diagnózissal szembesülni, sokaknak nincs is meg a bátorsága ehhez, inkább az alternatív megoldások felé fordulnak. Mire rájönnek, hogy rosszul döntöttek, gyakran már késő. Számos rákellenesnek titulált szer és módszer kering közszájon és az interneten. A nagyobb profitban utazók a legalitás világába is beférkőztek.
Vannak olyan készítmények, amelyek tudományos laboratóriumok által igazolt hatásúak. Érdekes módon mégsem gyógyszerként árulják őket, sőt a hatóságokkal való konfliktusok elkerülése érdekében a készítmények csomagolásán fel is tüntetik, hogy nem szüntetik meg a rákot, persze apró betűkkel. Nagybetűkkel a „rákbetegeknek ajánlott” kifejezés virít. Az egyszerű beteg vagy hozzátartozó úgy gondolkodik, hogy hatásos szerről van szó, ha már erre a kórra ajánlják, és megveszi a méregdrága termékeket. Ezeket a legalizált szereket remélhetően a hagyományos kezeléssel párhuzamosan szedik a betegek, így csak anyagilag károsul a család. Igaz, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a pénzre. (…)
A teljes interjú a Magyar Hang március 1-jén megjelent 2019/9. számában olvasható.