• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Misszió az áltudományok ellen

Lapszemle 2019.03.04 Forrás: magyarhang.org
Misszió az áltudományok ellen

A fejlett világ nem tud mit kezdeni az áltudományon alapuló gyógyítással, mindenki kifejtheti véleményét, ha értékes, ha nem.

Missziónak tartja Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője, hogy szembeszálljon az áltudományokkal, és minél több fórumon felszólaljon az átverések ellen. Homeopátiáról, gyógynövényekről, fokhagymás pirítósról, rákterápiáról is beszélgetett a professzorral a Magyar Hang munkatársa.

Hiába nő a tudásunk, mégis mintha sokan egyre inkább bizalmatlanok lennénk a tudományokkal. Mit gondol erről az, aki évekkel ezelőtt háborút indított az áltudományok ellen?

– Ez valóban paradox helyzet. Manapság az internet lehetővé teszi, hogy mindenki kifejthesse véleményét, ha értékes, ha nem. A butaság szabadon szerveződhet a közösségi hálón gyakran a média hathatós támogatásával. E problémát általánosabb kontextusba is helyezhetjük: az észszerű és az irracionális gondolkodás feszül egymásnak, gyakran ugyanazon koponyán belül. Az irracionalizmus képzeletbeli világokat teremt, amelyeket téveszmék és konspirációs elméletek uralnak. Ezzel szemben a racionális gondolkodás a tények tiszteletén és a logikus érvelésen alapul. Az irracionalitás primitív ösztönöket szít, szemben az értelemmel, amely képes a problémák felfogására és megoldására, legyen az tudományos, társadalmi, erkölcsi vagy magánéleti. A tudomány lényegében rendszerbe szedett racionalizmus. (…)

Ha jól gondolom, nem kúrálja magát fokhagymás pirítóssal vagy vitaminokkal, ha náthás.

– Vírusokról beszélünk, amelyekre a fokhagyma nincs hatással. Ha súlyos bakteriális fertőzésem lenne, antibiotikumokat szednék. A vitaminokat az élet legfontosabb molekuláinak tartjuk. Ez egy tévhit. Ugyanúgy, mint a sör: csak manipulatív kontextusok által vált a barátság szimbólumává a reklámokban. A természetesség pedig nem az egészség garanciája. Számos kutatást végeztek különféle vitaminok extra dózisban való alkalmazásával kapcsolatban. A tanulmányok konklúziója egyértelmű: normális táplálkozás esetén nincs szükségünk plusz vitaminbevételre, sőt a tartós szedés problémákat is okozhat.

Melyek legveszélyesebbek az alternatív gyógymódok közül?

– Azok, amelyeket rákbetegeknek ajánlanak. A rák számos fajtája még ma is halálos, különösen ha későn fordulunk vele orvoshoz. Nehéz ezért egy ilyen diagnózissal szembesülni, sokaknak nincs is meg a bátorsága ehhez, inkább az alternatív megoldások felé fordulnak. Mire rájönnek, hogy rosszul döntöttek, gyakran már késő. Számos rákellenesnek titulált szer és módszer kering közszájon és az interneten. A nagyobb profitban utazók a legalitás világába is beférkőztek.

Vannak olyan készítmények, amelyek tudományos laboratóriumok által igazolt hatásúak. Érdekes módon mégsem gyógyszerként árulják őket, sőt a hatóságokkal való konfliktusok elkerülése érdekében a készítmények csomagolásán fel is tüntetik, hogy nem szüntetik meg a rákot, persze apró betűkkel. Nagybetűkkel a „rákbetegeknek ajánlott” kifejezés virít. Az egyszerű beteg vagy hozzátartozó úgy gondolkodik, hogy hatásos szerről van szó, ha már erre a kórra ajánlják, és megveszi a méregdrága termékeket. Ezeket a legalizált szereket remélhetően a hagyományos kezeléssel párhuzamosan szedik a betegek, így csak anyagilag károsul a család. Igaz, éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a pénzre. (…)

A teljes interjú a Magyar Hang március 1-jén megjelent 2019/9. számában olvasható.