Azoknak, akik nem csinálják végig az előírt terápiát, meg kellene téríteniük az ellátásuk költségeinek egy részét.
Sok szempontból szinte rá se lehetne ismerni a magyar egészségügyre, ha megvalósulnának a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi javaslatai. Az ágazat finanszírozásában a jelenleginél markánsabban, ugyanakkor szabályozottabban jelennének meg a magánforrások, az adórendszeren keresztül még inkább támogatnák az egészségesebb életmódot, az ellátórendszer szereplőitől pedig a mainál sokkal nagyobb hatékonyságot várnának a betegségek megelőzésében, korai felismerésében és eredményes kezelésében - írta a magyarnemzet.hu.
A szakértők a magyar egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémáját abban látják, hogy a betegségek számottevő részét az orvosok csak késői stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a kezelések költségeit és csökkenti azok eredményességét. Az MNB ezért célszerűnek tartaná bővíteni a háziorvosok által végzett vizsgálatok körét (például a vérvétellel), illetve a magasabb szintű ellátásokat úgy szerveznék, hogy a háziorvosok szükség esetén egyből a megfelelő szakorvoshoz tudják utalni a betegeket.
Meg kell teremteni a lehetőségét annak is – írják –, hogy minden magyar állampolgár részt tudjon venni évente egy, nemének, korcsoportjának és kockázati tényezőinek megfelelő szűrővizsgálaton, illetve legalább kétévente végezzenek rajta átfogó állapotfelmérést. A szűrővizsgálatok számának emelkedésével több nem ismert beteget fedeznének fel, ezért azt is hozzáteszik: lényeges, hogy az érintettek további vizsgálataira és kezelésére is elegendő forrás álljon rendelkezésre.
Az MNB-nél úgy látják: az egészségügyi rendszer egyes részei jelenleg külön-külön törekednek ugyan a költséghatékonyságra, ez viszont együttesen sem vezet megfelelő eredményhez. Az állami ellátórendszer, vélik, egyebek mellett az ágykihasználtságban vagy az egynapos ellátások számának növelésében is rendelkezik még hatékonysági tartalékokkal, amit „a szakmai és a pénzügyi ellenőrzés erősítése segíthet kiaknázni”.
Nem vitatják ugyanakkor azt sem, hogy a valós kiadásokon alapuló finanszírozási rendszert kell kialakítani, mert az egészségügy állami támogatása jelenleg „nem az ellátások valós költségein alapul, ami hozzájárul az intézmények folyamatos eladósodásához”. Azt is felvetik, hogy a kórházak, rendelők finanszírozásában jelenjenek meg az ellátás minőségére és eredményességére vonatkozó indikátorok, és ezek teljesítéséhez kapcsolódjon célzott kiegészítő támogatás.
A jegybank kifejezetten kívánatosnak tartaná az egészségpénztárak és a kiegészítő biztosítások szerepének növelését. A teljes cikk itt olvasható