A praxis mellett folytatott csaknem minden piaci tevékenység ütközhet etikai normába.

Szigorú a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kódexe az orvosok termékforgalmazásával összefüggésben: gyakorlatilag a praxis mellett folytatott csaknem minden piaci tevékenység ütközhet etikai normába, igaz, többnyire csak akkor, ha megállapítható, hogy az orvos nem jóhiszeműen vagy nem tisztességesen járt el - írja a Medical Online.
Prof. dr. Harsányi László, a MOK Országos Etikai Bizottságának elnöke szerint az összeférhe-tetlenség elkerülése érdekében indokolt is a szigor, mindehhez ugyanakkor hozzáteszi: konkrét esetekben nagyon nehéz megítélni a kérdést, mert egyrészt sokszor az anyagi kényszer mellett szakmai meggyőződés is áll a háttérben, másrészt a tevékenység sok országban semmilyen komoly etikai dilemmát nem jelent, tehát – néhány szélsőséges esetet leszámítva – nem lehet egyetemes orvosi szabályokról beszélni.
„Kerülendő – a szaktudást és a helyzetet kihasználva – a beteggel való olyan kapcsolat fenn-tartása vagy folytatása a kezelést követően, amely személyes anyagi előny megszerzésére irányul, vagy bármilyen egyéb magánjellegű előny érdekében történik" – szögezi le a kamarai etikai kódex, bár a későbbi passzusokból kiviláglik, hogy mindezt mégsem tartja eredendően az ördögtől valónak. Mert ugyan „az orvos soha nem használhatja ki a beteggel való kapcsolatát vagy szakmai pozícióját arra, hogy személyes vagy üzleti kapcsolatot létesítsen a betegével vagy annak közeli hozzátartozójával", viszont ott a mondat második felében a minősítő kitétel, miszerint mindez leginkább akkor aggályos, ha ez a kapcsolat „a beteg kiszolgáltatott helyzetének kihasználására vagy az orvos tisztességtelen előnyszerzésére irányul". Részletek a teljes cikkben