Mit kívánnak a sürgősségi szakorvosok?

Áttörés szintű, központi „átkapcsolást” sürgetnek a szakorvosok a sürgősségi ellátásban; életszerű minimumfeltételeket és kompetenciarendeletet is várnak, ez utóbbit a négy hazai egyetemen már elindított kiemelt kompetenciájú ápolóképzés is fókuszba helyezi - írta a medicalonline.hu.

Jövő év január-februárjában állhat munkába az a 220 kiemelt kompetenciájú ápoló (Advanced Practice Nurse, APN), akik jelenleg négy hazai képzőhelyen, a hat lehetséges specializáció valamelyikén már tanul, hogy MsC képesítést szerezzen. Felük a Pécsi Tudományegyetemen készül a magasabb szintű feladatok ellátására, 50 százalékuk a három másik, egészségügyi felsőoktatási intézmény valamelyikében folytatja tanulmányait – sorolta Papp László, a Szegedi Tudományegyetem ETSZK oktatási tanszékvezető-helyettese a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara I. Országos Sürgősségi Konferenciáján, hozzátéve, hogy a hat specializáció közül a sürgősségi a legnépszerűbb.

Hogy pontosan hogyan illeszkednek majd be az APN-ek a hazai sürgősségi betegellátó osztályok (sbo) mindennapjaiba, az a szakember szerint sem egészen tisztázott, hiszen a munkakörben szükséges kritikus gondolkodás, az ön- és helyzetmenedzselési képesség meglehetősen idegen a hazai ellátási gyakorlattól, az orvosok pedig „belenevelték az ápolókba a tanult tehetetlenséget”, amit nehéz lesz varázsütésre átalakítani.

De nem csupán a szemlélettel van probléma, egyelőre a jogi környezetet sem teremtették meg ahhoz, hogy az APN-ek adekvátan láthassák el a képzettségüknek megfelelő feladatokat. A szakdolgozóknak nincs aláírási joga, pecsétje, MedSol kódja, így kérdéses, hogyan rendelhetnek majd el egy röntgent, vagy laborvizsgálatot. Papp László szerint nemcsak az MSc, hanem a BSc és OKJ-s ápolók kompetencia- és felelősségkörének meghatározása is várat magára, ahogyan a kiemelt kompetenciájú ápolók munkába állása finanszírozási kérdéseket is felvet, amelyek megválaszolásával ugyancsak adós a döntéshozó. Továbbiak a teljes cikkben