• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mit tegyünk, és mit ne, ha villámlik

Lapszemle 2018.08.12 Forrás: turistamagazin.hu
Mit tegyünk, és mit ne, ha villámlik

A nyílt vízen – csak úgy, mint a sík terepen – fokozottan ki vagyunk téve a villámcsapásnak!

Mindenki átélt már villámokkal lesújtó felhőszakadást vagy vihart, melyet legtöbb esetben lenyűgözve szemlélünk egy épületből. Biztonságos helyről gyakran csak gyönyörködünk a természet erejében, de mikor a szabadban tartózkodunk, sokan nem is tudják, hogy milyen óvintézkedéseket kell tennünk egy esetleges tragédia elkerülése érdekében - írta a turistamagazin.hu.

Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül vagy közvetett módon villámcsapás ér. Az esetek túlnyomó részt a szabadban történnek, és az áldozatok nagy része vízparton és sík terepen szenvedi el az egyébként elővigyázatossággal legtöbbször megelőzhető szerencsétlenséget. A tereptől és tevékenységünktől is függ, hogy milyen óvintézkedéseket kell tennünk a villámcsapás elkerülése érdekében. Vegyük sorba ezeket az életmentő jó tanácsokat.

Mit tegyünk a szabadban, ha villámlik?

Magyarországon a zivatarral kísért villámlás bármely hónapban előfordulhat, de legnagyobb valószínűséggel május és szeptember között jelentkezik. Ebben az időszakban tartózkodunk a legtöbbet a szabadban, ezért fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az időjárás intő jeleit, mert a sötét viharfelhőkkel és erős széllel érkező felhőszakadások rendszerint villámlással járnak.

Veszélyesnek tekinthetjük a vihart, ha a villámlás és a mennydörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el. Ebben az esetben a villám kb. öt kilométerre tőlünk csapott le. A legegyszerűbben úgy számolhatjuk ki a távolságot, hogy a fényvillanás és a mennydörgés közt eltelt időt megszorozzuk a hang terjedési sebességével (360 m/s), így máris megkapjuk a villámlás távolságát méterben. Például, ha a villanás és a hang között eltelt idő 11 másodperc, akkor a következő művelet adja meg a távolságot: 11x360=3960. Tehát a villám közel négy kilométerre csapott le. Természetesen egy felhőszakadás alkalmával nem csak a villámok jelenthetnek veszélyt. Ezért, ha tehetjük, mindig keressünk biztonságos menedéket, és várjuk meg, míg a vihar elvonul.

Mire ügyeljünk vízen és vízparton?

A nyílt vízen – csak úgy, mint a sík terepen – fokozottan ki vagyunk téve a villámcsapásnak! A víz vonzza és jól vezeti az áramot. Erről a tényről sokan megfeledkeznek egy nyári fürdőzés vagy csónakázás alkalmával, miközben felettük cikáznak a villámok. Ha jön a vihar, haladéktalanul jöjjünk ki a vízből, mert az áramütés veszélye akkor is fenn áll, ha nem közvetlen belénk, hanem tőlünk távolabb csap le a villám. A vízpart is fokozott kockázatot jelent, itt sem vagyunk biztonságban. Tehát egy látványos vihart semmiképpen se innen akarjuk végignézni. Keressünk időben biztonságos helyet.

Ha csónakból, vagy partról horgászunk, azonnal csukjuk össze és fektessük le a horgászbotokat, mert azok a nyílt vízen villámhárítóként működnek. Bármilyen vízi járművel is tartózkodunk a vízen (pl. vitorlás hajó vagy gumicsónak), még a vihar kitörése előtt igyekezzünk kikötni a parton. Fontos, hogy soha ne hagyjuk figyelmen kívül a part menti viharjelző fényjelzéseit, még akkor sem, ha látszólag jó az idő. Érdekes és elgondolkoztató adat, hogy a villámcsapások kb. 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be úgy, hogy akár 15 km-es távolságban van a vihartól. Többek között ezért is fontos az elővigyázatosság és a megelőzés.

Mit kell tennünk sík terepen?

Ha nem sikerül védett helyre menekülnünk, próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni, és kerülni a vízpartok közelségét, a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen se tartózkodjunk magas épületben (pl. kilátótorony, magasles) vagy kiemelkedő tárgyak közelében (pl. oszlop, elektromos távvezeték). Ha nincs más választásunk, összezárt lábakkal, lábujjhegyen guggoljunk le a sarkunkat összeérintve, és nyakunkat behúzva fogjuk be a fülünket, ezzel is csökkentve a halláskárosodás veszélyét. Ne hasaljunk vagy üljünk le a földre, mert minél kisebb felületen érintkezünk a talajjal, annál biztonságosabb. A villám elsősorban a környezetből kiemelkedő magasabb pontokat veszi célba, ezért a fák alatt sosem lehetünk biztonságban. Kifejezetten veszélyes nyílt terepen magányos fa alatt tartózkodni, még ha az lombkoronájával menedéket is nyújt az esővel és jégveréssel szemben. Ha bármilyen elektromosságot vezető tárgy (fémszerszám, fém vagy karbonszálas sportfelszerelés, kerékpár stb.) van nálunk, azt azonnal fektessük le a földre, és menjünk tőle távol, ugyanis ezek az eszközök kiválóan vonzzák a villámokat. Amennyiben csoportosan, több személlyel együtt tartózkodunk a terepen, legalább 5 méteres távolságot tartsunk egymástól, amíg az idő biztonságossá nem válik. További tanácsok és tévhitek cáfolattal a teljes cikkben.