A legrémisztőbb visszatérően megtapasztalni, hogy milyen rendkívül gyorsan fordul válságosra egyes betegek állapota.
Bár a meggyötörtség általános a megkérdezett ápolóknál, zömében egészen eltérő élethelyzetben néznek szembe pályafutások legnagyobb kihívásával. Van, aki otthonában küzd a koronavírussal, más Covid-osztályokon szembesül nap mint nap a vírus kegyetlenségével, és vannak olyanok, akik irigykedve néznek a Covid-osztályon dolgozókra - írta a G7.hu.
Ibolya évtizedek óta dolgozik ápolóként egy kisebb vidéki kórházban. Hozzá van szokva a 12 órás éjszakai műszakokhoz, a legelesettebb emberek ellátásához és az erőszakos, olykor rátámadó betegekhez. Olyan kemény időszaka azonban még életében nem volt, mint az elmúlt hetekben. Novemberben egy pihenőnapja sem volt, éjszakánként egyedül látott el akár húsz embert. Az osztályán nem kezelnek koronavírusos betegeket, de az átvezénylések és a lebetegedő kollégák miatt harmadannyian dolgoznak, mint a járvány előtt. „Borzasztó, hogy minden nap menni kell” – mondta.
Kimerültsége általános a lap által megszólaltatott mintegy tíz ápoló között. Az emberhiányból fakadó kizsigereltség, az átvezénylések miatti kiszámíthatatlanság és a körülöttük pusztító világjárvány minden lelki nehézsége mellett árnyékként vetül életükre az az egzisztenciális bizonytalanság, amelybe a politika taszította őket.
Hasonlóan beszélt Covid-osztályra vezényelt kollégáiról egy nagyvárosi kórház ápolója is. „Biztonságos védőfelszerelésben vannak, teljes ellátásban részesülnek, a munka is kevesebb. Jobban is érzik magukat” – mondta. Covid-osztályokon dolgozó ápolókkal beszélve ezek az állítások azonban inkább azt szemléltetik, hogy milyen embert próbáló lehet az egészségügy egyéb területein dolgozni, nem pedig azt, hogy egy világjárvány idején milyen üdítő a fertőző osztályon.
A fertőző osztályokon ugyan valóban kevesebb időt, egy műszakban kétszer három órát töltenek el, a speciális védőruhában azonban ez is megerőltető. Egy műszakban kétszer kell levetkőzni és felöltözni, ez önmagában négyszer 20-30 perces tevékenység, amely rendkívüli figyelmet kíván, mivel az ápolók szerint sokan ilyenkor fertőződnek meg.
„50 fok van a ruhában, miközben enni-inni nem tudunk, fizikailag nagyon megterhelő” – mondta egy Covid-osztályon dolgozó ápoló, aki szerint a felszerelés olyan nyomot hagy az arcán, hogy hazafele úton volt, hogy megijedtek tőle. „Miután beöltözünk, a bolondok háza fogad minket. Egy nagy káoszt kell elképzelni, ahol egyik betegtől rohanunk a másikhoz. Olyan, mintha egy más világban dolgoznánk” – mondta.
Szerinte húsz emberre egy ápoló jut, ennek legalább a kétszeresére lenne szükség. Ebből fakadóan a háromórás etapokhoz folyamatos koncentráció szükséges, egy hiba is akár végzetes lehet. Folytatás a teljes cikkben