MOK: A részigazságok és félinformációk járványa

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségéhez beérkező információk és helyzetjelentések alapján Magyarországon a járvány elleni küzdelem nehézségét növeli, „hogy a részigazságok és félinformációk járványával kell küzdenünk” – írta a Qubitnek a kamara gyakorló orvosokból, köztük COVID-/intenzív osztályon dolgozó szakemberekből álló elnöksége. Ennek kettős oka szerintük, hogy egyrészt az országból és az egészségügyből is hiányzik az átláthatóság kultúrája, másrészt hogy „az egészségügyi, járványügyi szakmai szempontok a második és harmadik hullámban sokszor másodlagosak voltak a járvány kezelésében – elismerve azt is, hogy a kormánynak egyéb, gazdasági, társadalmi szempontokat is figyelembe kellett vennie”. 

Az átlátható, ebből adódóan elemezhető és értelmezhető adatok hiánya az egészségügy sérülékenységének egyik fő oka: a járvány kezelésében az ország rögtön hátránnyal indult, mert a működési környezetet a szakmai minimumfeltételek és a kórházi fertőzések homálya, az eltitkolt bér- és hálapénzviszonyok határozták meg, a koronavírus-járványban pedig tovább erősödött a transzparencia hiánya, „a szakmán belül is elfojtották az információáramlást”. A töredezett egészségügyben pedig a jó gyakorlatok sem tudnak terjedni.

„Az egész járvány kezelésére jellemző, hogy őszintén nem lehetett beszélni, a lakosok ellentmondásos információkat kaptak (például ízlés kérdésévé vált, hogy ki, mennyire hisz az orvosoknak és a matematikusoknak), a szakterületi miniszter politikai támadást indított az etikai ajánlásunkra válaszul, az újságírókat nem engedték érzékenyíteni a társadalmat, a járványügyi adatokat lelkes amatőröknek kell összerakni, és szinte semmilyen szó nem esik a néha szinte teljesen a jószerencsére bízott betegutakról és ahhoz kapcsolódó kimenetelről” – fogalmazott a MOK-elnökség.

Az orvosi kamara vezetői szerint az információmegosztás a COVID-betegeket kezelő kórházak, osztályok között javíthatott volna az ellátáson, a hatékonyságon. Továbbiak a cikkben