Moór Marianna féltve őrzött titka: meg kellett műteni

Régóta őrizgetett titkot árult el Moór Marianna. A színésznő legyőzte a mellrákot, és hosszú idő óta teljes, boldog életet él. Évekkel ezelőtt szembesült azzal a színésznő, amitől minden nő retteg: csomót találtak a mellében. A kezdeti sokkhatás után gyorsan kellett meghoznia azt a döntést, amelynél talán nincs borzalmasabb: meg kellett válnia nőiessége egyik ékétől, a keblétől, amelyet néhány korábbi filmszerepében (Az ötödik pecsét, Az ember tragédiája) még büszkén mutogatott. Akaraterejével, élni akarásával sikerült legyűrnie a gyilkos kórt, és hosszú idő óta tünetmentes – írja a blikk.hu portálja.

Ezt részben orvosainak is köszönheti, de főleg annak, hogy még idejében szakemberhez fordult, így meg lehetett akadályozni, hogy a kór áttétet képezzen. Az életben már példát mutatott, most az M1-en készülő dokumentumfilm-sorozat egyik részében akarja felhívni a nők figyelmét saját példáján keresztül, hogy rendszeres szűréssel, odafigyeléssel bárki megőrizheti magát szerettei számára. A Pozsgay Zsolt rendezte kisfilmben egy építészt alakít, aki gyakran tűnik el munkája miatt családja elől.

Egyszer azonban más miatt tesz úgy, mintha hivatalos ügyben kellene távol lenni családjától. Miután rákot diagnosztizáltak nála, meghozza fájdalmas döntését, hogy alávesse magát a műtétnek. Filmbéli férje, Koncz Gábor csak később tudja meg, hogy felesége nem üzleti úton volt, hanem levetette a mellét a kórházban. A felvett jelenetben épp olyan fehérneműk között válogat egy budai fehérneműboltban, ahol műtött mellű nőknek árulnak különböző betétes melltartókat.

Az ilyesmit nem reklámozza senki, de nem is akarom eltitkolni a világ elől, hogy én is átestem ezen – nyilatkozta a Blikknek a film forgatásán a a Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő, aki a Nemzeti Színház örökös tagja is. – Évek óta segítem a mellrákalapítvány munkáját, és ezzel a filmmel is azt akarom elérni, hogy a nők menjenek szűrésre, és ha megtörtént a baj, ne ijedjenek meg, de főleg ne adják fel, kezeltessék magukat. Azt hiszem, az én esetem jó példa arra, hogy nem szabad feladni! Mert a mellrák után is van élet!