Most nem a profit az elsődleges a gyógyszergyártóknál

A koronavírus-járvány mielőbbi leküzdése érdekében az oltóanyaggyártók ezúttal háttérbe szorítják profitérdekeiket, ami példa nélküli – erről is beszélt a növekedés.hu-nak adott interjúban az oltóanyag-fejlesztésben szintén érdekelt CEBINA biotechnológiai vállalat tulajdonos-vezérigazgatója. Mivel hamarosan többféle vakcinával is megkezdődhetnek a tömegoltások világszerte, Nagy Esztert arra kérték, segítsen az eligazodásban.

Naponta, sőt lassan már óránként érkeznek új hírek az első Covid-19-ellenes vakcinákról, amelyektől a járvány mielőbbi megfékezését remélik. Reálisan mit várhatunk az első oltóanyagoktól?

Az olyan vakcinák, amelyek kellően hatékonyak, és amelyekkel a lakosság nagy része be van oltva, megállíthatnak egy pandémiát. Jó példák erre a gyermekkori védőoltások, amelyek hatékonysága 95 százalék feletti, és amelyekkel – legalábbis a fejlett országokban – magas az átoltottság, és ennek köszönhetően szinte megszűntek az olyan, korábban halálos betegségek, mint a diftéria vagy a tetanusz. A kínai koronavírus ellen kifejlesztett első vakcinák hatékonyságáról jó hírek érkeznek, és reméljük, hogy fél-egy év elteltével is magas marad a védettség, mert az lesz az igazán jó hír.

Egy oltóanyagnak, ha jól tudom, két feltételnek kell megfelelnie: megvédenie a beoltottat a betegségtől, és másokat attól, hogy megfertőzze őket.

Igen. Az eddigi eredmények alapján azok a vakcinák, amelyeket az elsők között engedélyezhetnek, ki tudják védeni a súlyosabb betegség kialakulását, bár azt nem tudjuk, milyen hosszú ideig. Ismeretünk arról van, hogy sokaknak a szervezetében, akiket a vírus megfertőzött és kigyógyultak, néhány hét, illetve hónap elteltével már nem volt kimutatható ellenanyag, így van egyfajta aggodalom azzal kapcsolatban, hogy az oltóanyag által megszerzett védettség is rövid életű lesz.

Ahhoz viszont, hogy a járványt megállítsuk, és az élet visszatérjen az eredeti medrébe, még az sem elég, ha ez a védettség hosszan fennáll. Ahhoz az kell, hogy az oltóanyag magának a vírusnak a megtelepedését és megakadályozza az orr nyálkahártyában, mert akkor nem juthat tovább a tüdőbe és másoknak sem adható tovább. Ha ez utóbbi nem teljesül, akkor félő, hogy az oltás hamis biztonságérzetet ad, és a beoltott személy továbbra is terjesztheti a vírusfertőzést.

Orrspray formájában használható védőoltás is készül, amivel a remények szerint egyaránt megakadályozható a betegség kialakulása és a fertőzés továbbadása.

Valóban, ilyen úgynevezett nazális védőoltás is lesz a második generációs oltóanyagok között, amelyektől már inkább várható, hogy erősebb és hosszabban tartó védelmet nyújtanak, és ezzel nyájimmunitás is elérhető általuk.

A lakosság mekkora hányadát kellene beoltani a nyájimmunitás eléréséhez?

A 60-70 százalékos átoltottság lenne az ideális, de a járvány már akkor is jelentősen csökkenne, ha az emberek 50 százaléka be lenne oltva egy legalább 90 százalékban hatékony védőoltással.

...

Az Ön cége, a CEBINA is dolgozik egy oltóanyagon, mégpedig a Pécsi Tudományegyetem Jakab Ferenc vezette Virológiai Kutatócsoportjával közösen. Erről a fejlesztésről mit kell tudni?

A most klinikai kipróbálás stádiumában lévő vakcináktól eltérően egy hagyományosabb technológiát alkalmazunk, amely biztonságos és megfizethető a tömeges oltáshoz. Mindezzel együtt egy dizájner vakcináról van szó, amely szofisztikáltabb az első és a második generációs Covid-oltásoknál is, mert olyan antigénekre épül, amelyek tartalmazzák mind a 7 humán koronavírust, a 3 pandémiásat (a SARS, a MERS és a mostani világjárványt okozót egyaránt) és a szezonális koronavírusokat is. Így várhatóan védelmet jelentenek majd nem csak a jelenlegi, de a jövőbeli koronavírus-járványok során is. A védőoltásunk egyik adagját várhatóan orrba kell majd fújni, a másikat izomba adni, ezzel elérjük azt a komplex hatást, amiről korábban beszéltem.

A teljes interjú a portálon olvasható.