Mozogj naponta harminc percet!

Sokat beszélünk arról, hogy milyen rosszul állunk szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek, cukorbaj, csontritkulás terén; magas e megbetegedések aránya és a miattuk történő halálozás hazánkban. Panaszkodunk, hogy a szűrővizsgálatok nem elég hatékonyak, hogy a betegeket betegségük korai stádiumában kiemeljük és kezeljük. Nem beszélünk arról, hogy kemény tudományos adatok bizonyítják: e betegségek jó része napi harminc perc intenzív fizikai mozgással megelőzhető – írja cikkében dr. Bálint Géza, az MTA doktora, A csont és ízület évtizede hazai koordinátora, illetve dr. Apor Péter kandidátus, címzetes egyetemi tanár.

Februárban a Magyar Tudományos Akadémián magas színvonalú tudományos konferenciát rendeztek a fizikai állapot, erőnlét egészségmegtartó, betegségmegelőző hatásáról szakembereknek. Ezeket az eredményeket a nagyközönségnek is meg kell ismernie. Fél óra intenzív mozgást, amely során megizzad az ember, mindenki megengedhet magának. Nem kell hozzá fitneszterem, sportpálya, sportfelszerelés.

A láb mindig kéznél van, mondta Peterdi Pál, az egykori kitűnő sportújságíró. Persze ha a családdal, barátokkal mozog, kocog, gyalogol, játszik az ember, könnyebb, mint egyedül. A világ egyik legjobb egészségügyével rendelkező Kanada felnőttek fizikai aktivitását célzó ajánlásokat dolgozott ki, s egy tavaly megjelent tanulmányban adták közre az eredményeket.

Összesen 254 tudományos felmérés analízise alapján megállapították, hogy a napi harmincperces, izzadást kiváltó fizikai mozgás 33 százalékkal, vagyis egyharmaddal csökkenti az összhalálozást, 33 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, míg a teljes fizikai fit-neszt elérőkben a szív- és érrendszeri betegségek kockázata 50 százalékkal csökkent.

A magas vérnyomás és a stroke kockázata ugyancsak 33, illetve 30 százalékkal csökkent. Még érdekesebb, hogy egyes rosszindulatú daganatok kockázatát is csökkenti a fizikai aktivitás; így a vastagbélrákot 30-40 százalékkal, a mellrákot 20-30 százalékkal, a változás kora utáni mellrákot akár 80 százalékkal is.

Az idősebb kori, inzulinkezelésre nem szoruló cukorbaj kockázata 42 százalékkal csökkent. A gyógyítást tekintve a combnyaktörés, a stroke, a szív- és érrendszeri betegségek és a mellrák a legtöbbe kerülő kórképek Magyarországon. Napi fél óra fizikai aktivitás egy százalékkal csökkenti a változás korában lévő nők csontvesztését.

Heti négy óra gyaloglás 41 százalékkal csökkenti a combnyaktörések előfordulását. 27 éven át tartó mérés és megfigyelés igazolja, hogy akiknél a kéz szorítóereje gyenge, azok halálozása fiatalkorban magasabb. Azok, akiknél a kéz szorítóereje 21 kilogrammnál kisebb, vagy idősebb korban több mint 1,5 százalékkal csökken évente, lényegesen gyakrabban betegszenek meg ízületi porckopásban, koszorúér-betegségben, stroke-ban, második típusú diabéteszben, krónikus légzőszervi betegségekben.

Akiknél ez a szorítóerő gyenge, azoknál nyolcszor nagyobb a kockázat a rokkanttá válásra. Képzeljük csak el, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, a második típusú cukorbaj, egyes rákféleségek, a csontritkulás okozta törések 30 százalékos, vagyis egyharmaddal való csökkenése hány magyar polgár mennyi szenvedését kerülné el, mennyivel csökkentené az egészségügy kiadásait, javítaná életminőségüket, teremtő erőiket! S mindez csak és kizárólag rajtunk múlik.