Müller Cecília, a kormány utolsó járványszakértője

Aki az operatív törzs napi tájékoztatóiból próbálná megtudni, hogy áll a koronavírus-járvány Magyarországon, azt hihetné, összességében rendben mennek a dolgok. Ha nehéz időket is élünk, a kormány ura a helyzetnek, a rendőrök a helyükön, az ország működik - írta a 444.hu.

„Ez tulajdonképpen egy kedvező jelenség, egy jó adat, amiről most be tudok számolni” - mondta szeptember 29-én Müller Cecília tisztifőorvos, amikor arról beszélt, hogy lassult a fertőzés terjedése, már nem növekszik olyan mértékben a regisztrált esetszám, mint augusztusban. Azt is mondta, hogy „jelentősen nőtt” a mintavételek száma, pedig aznap épp a szokásosnál jóval kevesebb, alig több mint hétezer tesztről számoltak be. Ezek több mint 12 százaléka lett pozitív, ami akkor rekordnak számított, azóta volt már 14 százalékos nap is. Ha eltekintünk a kilengésektől, azt látjuk, hogy hetek óta szinte töretlenül emelkedik a pozitív tesztarány, jelentősen meghaladva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) öt százalékos ajánlását, ami annak a jele, hogy keveset tesztelünk, és nincs kontroll alatt a járvány.

Ráadásul Müller éppen a járvány eddigi legkeményebb hónapjának végén hozta a jó hírt, elfedve, hogy szeptemberben nyolcszorosára nőtt a kórházban ápolt és a lélegeztetőn levő emberek száma, és egy hónap alatt majdnem 150 fertőzött halt meg (azóta öt nap alatt további 68 ember).

Müller Cecíliát és rendőrtársait éppen azért állították kamera elé, hogy kontrollált körülmények közt soroljanak érdektelen adatokat a tájékoztatás látszatát keltve, miközben gyermeteg tanácsokkal látják el a nézőket. 

Valami mégis megváltozott az utóbbi hetekben. 

Bár az operatív törzs tavasszal is alig válaszolt lényegi kérdésekre, közben felbukkantak olyan szakemberek a nyilvánosságban, akik részt vettek a kormányzati háttérmunkában, és hitelesen tudtak beszélni a járványhelyzetről. 

Ilyen volt Jakab Ferenc, a pécsi virológuscsoport vezetője, akit a járvány kirobbanása után kineveztek a koronavírus-kutatócsoport élére. Ezt a szerepet töltötte be Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is, aki kezdettől fogva elég gyakran nyilatkozott, és ő koordinálta az országos, reprezentatív tesztelést is. 

Időnként a minisztériumok vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ elemzői is előkerültek egy-egy félig meghirdetett konferencián. A központi járványkommunikáció igyekezett ugyan eldugni őket, itt-ott elcsípett előadásaikból mégis arra lehetett következtetni, hogy ha nem is transzparens, de komoly szakmai háttérmunka segíti a döntéshozatalt.

A második hullám újdonsága, hogy miközben nagyobb lett a baj, és igazán berobbant a járvány, eltűntek a komolyan vehető járványügyi szakemberek a kormány környékéről. Továbiak a cikkben