Müller Cecília fontos változásokat tervez a szűréseknél

Egységes, erős és hatékony egészségügyi hatóság jött létre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ megalakulásával – mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos a Magyar Nemzetnek adott interjúban.

– Az NNGYK a szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát, és új, de már pilot-jelleggel kipróbált népegészségügyi célú szűrések bevezetését javasolja. Hazánkban jelenleg az emlőszűrés, a vastagbélrákszűrés, illetve a méhnyakrákszűrés az a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogram, amelyek esetében a részvételi hajlandóság növelése a célunk. Gyakori megbetegedésekről beszélünk, melyek későn felfedezve nagy számban elhalálozással végződnek, viszont ezeknél egy adott időintervallumon belül még időben be tudunk avatkozni, hogy elkerüljük a betegség súlyos kimenetelét. Tudjuk jól, hogy lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható.

Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is, bár a szakma ebben még nem alakított ki egyértelmű álláspontot nemzetközi szinten sem - mondta el a lapnak.

A méhnyakrák esetében a jövőben szeretnénk a HPV-alapú szűrésre áttérni, hiszen gyakorlatilag nincs méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül. Az elmúlt időszak adatainak elemzése alapján a szervezett szűrésre történő behíváson is módosítanánk, ez három helyett ötévente történne. Az emlőszűrés esetében a jelenlegi 45–65 helyett 40–70 évre változtatnánk a korhatárt, hiszen egyrészt egyre fiatalabb korosztályt érint az emlődaganat, másrészt szerencsére folyamatosan nő a várható élettartam, ami indokolttá teszi a szűrési korcsoport felső határának kitolását.

Ezen a területen vezetnénk be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását, amely később a tervek szerint valamennyi szűrés esetén nagyobb szerephez jutna - sorolta a terveket.

A kérdésre, vajon a Covid–19 világjárvány után mennyire felkészültek egy esetleges új járvány kitörésére - az országoa tisztifőorvos elmondta: – Járványok mindig voltak, vannak és lesznek, nekünk pedig mindig felkészültnek kell lennünk. Ezért figyelőrendszereket működtetünk, az innen nyert adatok szolgáltatnak alapot a megfelelő megelőzéshez, illetve a szükséges intézkedések meghozatalához. Ez egy flexibilis rendszer, melyhez a Covid–19 pandémia olyan tudást adott, aminek a segítségével nemcsak a szezonálisan megjelenő légúti vírusokat figyeljük, hanem az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival összhangban módosítjuk a rendszereinket. Ennek a lényege az időben történő észlelés, valamint a megelőzés különböző lépéseinek a bevezetése. Hozzáteszem, a klímaváltozás miatt sok másra is gondolnunk kell, éppen ezért a tudósok próbálják azokat a vektorokat – például szúnyogokat – beazonosítani, amelyek további kórokozókat hozhatnak fel délről északra. Félreértés ne essék: ezzel nem riogatni akarjuk az embereket, hanem elmondani, hogy a járványügyi felügyelet teszi a dolgát, azaz figyeli a változásokat és időben hoz megelőző intézkedéseket.