Nagy Marcell a bérrendezésről, transzparenciáról

Az egészségügyi rendszer működését Nagy Marcell, a MOK titkára szerint nem a hálapénz kivezetésével vagy az orvosi alapbér megemelésével, hanem mindenre kiterjedő transzparenciával lehet csak megreformálni. Ennek pedig a szerves része az is, hogy az újságírók minden lehetséges adathoz hozzáférnek, és azt a maguk eszközeivel értelmezik és kommunikálják - mondta el a qubit.hu-nak. adott interjúban.

Nemcsak a laikusok, még az orvosok között is akad, aki szerint az influenza is lehet halálos kimenetelű, mégsem kötelező ellene az oltás.

Az világ legnagyobb járványügyi hatóságai, például az amerikai CDC összehasonlító adatok tömkelegét hozta nyilvánosságra, ami alapján egyértelmű, hogy ami tavaly nyáron esetleg még jogos felvetés lehetett, az mára megválaszolt kérdéssé vált. Ennek értelmében ez a járvány nem vethető össze az influenzajárványokkal. A világhálónak köszönhetően ezeket az adatokat bárki kedvére tanulmányozhatja. Ha a közegészségügyre a tudományos kutatásokéhoz hasonló transzparencia lenne jellemző, az efféle elbizonytalanodások nem okoznának ekkora társadalmi károkat. Ahol nem transzparens az egészségügy, ott a betegek gyógyítása is sokkal nehezebb és bizonytalanabb. Szakmai szempontból egyáltalán nem hasznos például, hogy a hazai járványügyi adatok nem hozzáférhetők.

Milyen szempontból hasznos?

Kizárólag politikai haszna van.

A Magyar Orvosi Kamarának nem áll hatalmában az egészségügy transzparenciáján javítani?  

A kamarának nincs ellenőrző funkciója, így legfeljebb jó példával tud elől járni, a saját működését tudja transzparenssé tenni. Számtalan alkalommal jeleztük az illetékes minisztériumoknak, hogy az adatok publikálása növelné az egészségügyi rendszer hatékonyságát, de nem történt semmi. Az ellátó orvosok sem tudtak olyan alapvető információkat, hogy a saját régiójukban például melyik intenzív osztályon mekkora a telítettség, hová irányíthatják a súlyos állapotba kerülő betegeiket. Ha valahol valaki eredményeket ért el, azokat sem tudta megosztani a többiekkel, így tanulni sem tudtak egymástól az orvosok. A magyarországi orvosok eléggé magukra vannak hagyva, pedig a szakmai műhelyek közötti kapcsolat a betegek érdeke is.

Az orvosok bérrendezése mégsem hozta el a várva várt fordulatot?

A másfél millió forintos fizetés, ami a köztudatba átment, többnyire csak a nagyon idős, több évtizedes tapasztalattal bíró orvosoknak jár. Az átlagos orvosok nem keresnek ennyit, sokan vannak, akiknek a bérrendezés a bevételei jelentős részének az elvesztését jelentette. Az orvosok havi jövedelme nagyon sok tényezőből állt: másodállást, rengeteg ügyeletet vállaltak, emellett tény, hogy bizonyos területeken jelentős volt a hálapénz. A paraszolvencia elsősorban a műtétes szakmáknál, illetve a szülészet-nőgyógyászat területén volt meghatározó. A hálapénz intézményének az eltörlését, illetve az orvosok alapbérének a megemelését az ügyeleti díjak emelése viszont nemhogy nem követte, hanem a töredékére csökkent. Ez azt is jelenti, hogy az orvosoknak már nem áll érdekükben sok ügyeletet vállalni, így félő, hogy összeomlik az ügyeleti rendszer.