A vakcinák „mixelése” azért is előnyös, mert csökkenhet annak a rizikója, hogy rezisztencia fejlődjön ki valamelyik oltóanyag ellen.
Több országban is kísérleteznek azzal, hogy egy embert több koronavírus elleni vakcinával is beoltsanak. Az eljárásnak számos előnye lehet – írja a medicalxpress.com cikke alapján az index.
Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egyelőre még nincs elég adatunk arról, hogy a különféle vakcinák miként tudnak teljesíteni egymás mellett, ennek ellenére néhány alkalommal már kipróbálták a keresztvakcinázást. A franciák, németek és a svédek például azoknál éltek ezzel az eszközzel, akik az AstraZeneca-oltás első adagját megkapták ugyan, de a második adagot a vérrögképződéses esetek miatt nem akarták beadni nekik ebből az oltóanyagból.
A különféle oltóanyagtípusok keverése nem számít új eljárásnak. Korábban más betegségek – például a HIV – esetében már sikerrel alkalmazták ezt a lépést. A vakcinák „mixelése” egyrészt azért lehet előnyös, mert ezáltal annak a rizikója is csökkenthető, hogy az emberi szervezetben rezisztencia fejlődjön ki valamelyik oltóanyag ellen. Ez különösen az adenovírus-alapú vakcinák – vagyis a Szputnyik V, az AstraZeneca, a Janssen és a kínai CanSino – esetében lehet fontos.
A Szputnyik esetében ezt a kockázatot eddig azzal csökkentették, hogy a két oltásnál eltérő típusú adenovírust juttattak a szervezetbe, az AstraZenecánál pedig egy, a csimpánzokból kivont vírusfajtát használtak, amivel az emberi szervezet nem találkozhatott. A szakértők szerint azonban ha ezekre még rájön egy harmadik oltás, amelyet nem adenovírus-alapú vakcinából kap a páciens, akkor az még tovább növelheti a szervezet immunitását, valamint csökkentheti az oltási elleni rezisztencia kialakulásának veszélyét is.
További részletek a cikkben.