Napirenden van a gyógyszertári oltópontok ügye Magyarországon

Januárban indulhat az Orbán-kormánnyal a tárgyalás, a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása is napirendre kerülhet – mondta Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Népszavának adott interjúban, ahol arról is beszélt, továbbra sem vetették el a patikai oltópontok létrehozásának tervét.

Ön szerint van esélye a következő választásokat megelőző évben a támogatási rendszer átalakításának? Mindez növelné a betegek költségeit is.

Olyan változást is el tudok képzelni, ami nem okvetlenül növelné a betegek terheit és nem kerülne többe a társadalombiztosításnak sem. Ha van szándék a változtatásra, akkor még az év első felében, kétharmadában lehet komolyabb mozgástere erre a kormányzatnak. Nem tartom lehetetlennek az előrelépést, sőt, időszerű lenne, mert nemcsak az árak nem változnak, hanem a támogatás nagy rendszere is régóta lényegében változatlan. Ráadásul miközben az elmúlt öt évben egyre kevesebb doboz gyógyszer fogyott a patikákban, az államnak egyre többet kellett a támogatásokra kifizetnie. Így például

2019 és 2023 között a támogatott szerekből 11 millió dobozzal kevesebbet vittek haza a betegek, ugyanezen idő alatt az egészségbiztosító támogatásra kifizetett költsége 119 milliárddal nőtt. 

Ugyanakkor a térítési díj, amit a beteg fizet, az 128 milliárdról „csak” 149 milliárdra emelkedett. Az újonnan befogadott készítmények modernebbek és egyre többe kerülnek, a régebben piacon lévők ára viszont, mint már említettem, 2007 óta lényegében változatlan. De nemcsak a támogatás rendszerét lenne érdemes megvizsgálni. A Magyar Gyógyszerészi Kamara 2024 közepén 130 oldalas, átfogó, sok elemében normaszöveg-szintű javaslatokat készített és adott át az egészségügyért felelős Belügyminisztériumnak. Legutóbb novemberben jártam Pintér Sándor miniszter úrnál, akivel megállapodtunk abban, hogy a javaslatainkról idén januárban az operatív egyeztetés is megindul.

Mit kértek, illetve javasoltak a tárca vezetőjének?

A gyógyszertárak tulajdonlásával kapcsolatos szabályok pontosításától a működőképesség biztosításán át nagyon sok mindent. Például a közfinanszírozott gyógyszerek árrése, amiből a működtetést – például a gyógyszerek beszerzését, a rezsit, a béreket – kell finanszírozni, már rég nyolc százalék alatt van. S miközben az összforgalom kétharmada támogatott gyógyszer, a működtetéshez szükséges pénz kevesebb mint egyharmada származik ebből a forrásból. Az 5500 forintnál drágább gyógyszerek után 990 forint fix díjat lehet csak fölszámolni, ez azt is jelenti, hogy például a 23500 forint feletti készítményeknek már a nagykereskedelmi árrése is nagyobb, mint a gyógyszertári, és idén már 200 ezer forint alatt van az a határ, amikor a banki átutalás költsége is több, mint a drága gyógyszeren érvényesíthető patikai árrés. A gyógyszertárak a működtetésből hiányzó bevételt a nem támogatott szerek és egyéb egészségtermékek forgalmából pótolják. Csakhogy egy kisebb településen ezekre nincs sem igény, sem fizetőképes kereslet. A rossz árrés-szabályozás miatt a gyógyszertárak rászorulnak a gyártói, nagykereskedői kedvezményekre, ebből viszont csak a nagyforgalmú, illetve a hálózatban működők profitálhatnak. Mindennek az egyik következménye, hogy sorra zárnak be a kisebb települések patikái. Ugyanakkor – a kamara számításai szerint – a gyógyszertári vállalkozások által befizetett adók, járulékok lényegében azonosak azzal az összeggel, ami a közfinanszírozott gyógyszerek értékesítéséből származó árrésből az államra hárul. A mintegy 2300 közforgalmú és 600 fiókgyógyszertár működtetése a költségvetésből nem visz el semmit, magyarul az államnak a gyógyszertárak működtetése nem kerül pénzébe.

Továbbiak a teljes cikkben