Napirendre kerülhet a nyugdíjkorhatár emelése?

A magyar helyreállítási terv megjelenése óta sokan találgatják, hogy milyen változások jöhetnek majd a jelenleg fennálló nyugdíjrendszer paramétereiben. Általánosan elterjedt módszer a fenntarthatóság javítására a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése – de kérdés, hogy hazánkban van-e még mozgástér ebben az irányban. Most megnéztük, hogyan állunk a többi európai országhoz képest, és középtávon van-e realitása a korhatáremelésnek Magyarországon - írta a hvg.hu.

A vizsgált 25 országban kevés kivétellel (ezek: Izland, Magyarország, Luxemburg, Lengyelország, Szlovénia) mindenütt deklarálták, hogy a jövőben emelni tervezik a nyugdíjba vonulásra jogosító életkori limitet – ami az előjelzett eltartottsági rátákból kiindulva bizony teljesen érthető. 

A Központi Statisztikai Hivatal közzétételei szerint 2020-ban a születéskor várható, egészségben eltöltött élettartam a férfiak esetében 61,7 év volt, a nőknél valamivel több, 63,6 év. Sajnos ezek alapján a férfiak 3,5 év, a nők 2,3 év elmaradásban vannak a 27 uniós tagállam átlagától.

Azt mondhatjuk tehát, hogy a tavaly befejeződött korhatáremelési menetrend következtében az egészséges várható élettartam mindkét nem esetében alulmúlja az általános nyugdíjkorhatárt.

Ebből a szempontból kifejezetten nehéz a magyar helyzet: számos európai országban lényegesen jobb kilátásaik vannak az időseknek, mégis alacsonyabb nyugdíjkorhatár van érvényben. A már most is meglehetősen feszes állapotok miatt tehát azt mondhatjuk, hogy középtávon egyelőre kevéssé reális forgatókönyv a magyar korhatár további emelése.

Hosszú távon azonban minket is erősen érinteni fog a visszafordíthatatlan elöregedési folyamat. További részletek a teljes cikkben