Napjaink „divatos” betegségei: gluténérzékenység

Ahogy a laktózintoleranciáról, úgy a gluténérzékenységről is egyre többet hallunk napjainkban, és a magukat „egészségtudatosnak tartó” laikusok köréből sokan akkor is gluténmentes termékeket fogyasztanak, ha ennek nincs orvosi indoka. Tekintsük át, mit kell tudni az autoimmun betegségek közé tartozó cöliákiáról, illetve a gluténnel szembeni allergiás túlérzékenységről. Egyben arra is magyarázatot kapunk, hogy indokolatlan esetben miért felesleges az eliminációs diéta, írja a PharmaOnline. 

A gluténnel összefüggésben háromféle betegség léphet fel. Közülük a legfontosabb a cöliákia – köznapi nevén lisztérzékenység –, amely autoimmun betegség, és életre szóló diétát igényel. A másik kórforma a lisztallergia (más néven gabonaallergia), amely legtöbbször IgE-hez kötött túlérzékenységi reakció, és ugyanolyan típusos allergiás tüneteket vált ki (bőrtünetek, béltünetek stb.), mint az egyéb ételallergiák. Ez a forma kinőhető. A harmadik típus a nem cöliákiás gluténérzékenység, amiről ma még keveset tudunk. 

A  cöliáka bármely életkorban megjelenhet. Gyermekkorban jellemzően hasi fájdalom és az esetek egy részében növekedési zavar (lassú testtömeg-gyarapodás, az életkorhoz képest alacsony termet) formájában jelentkezik, de előfordulhat túlsúlyos gyermekeknél is. Hasmenés csak az érintettek mintegy 10 százalékánál jelentkezik a betegség domináns tüneteként – jellemzően azoknál, akiknél nagyon pici korban diagnosztizálják a cöliákiát. Felnőttkorban a nem típusos tünetek dominanciája jellemző – így például vashiányos anémia vagy osteoporosis, bőrtünetek (típusosan dermatitis herpetiformis: erősen viszkető csoportos kiütések a fenéken és a végtagok feszítő felszínén [könyökön, térden]), hasi fájdalom, infertilitás (ritka), vitaminhiány, aftákkal kísért nyelvgyulladás, esetleg neurológiai vagy pszichés zavarok jelentkeznek.

Jelenleg a cöliákia egyetlen hatásos kezelési módja az élethosszig tartó, szigorú eliminációs diéta, ami rövid időn belül tüneti javulást hoz, a vékonybél szövettani képének javulása azonban akár évekig is eltarthat. A tökéletes eliminációs diéta betartása meglehetősen nehéz feladat, így jellemzően a betegek életminőségét is negatívan befolyásolja – egy kérdőíves felmérés szerint a teljes gluténmentes étrend követelménye hasonló lelki terhet ró az érintettekre, mint amit a végstádiumú vesebetegségben szenvedők élnek át.

A farmakoterápiás próbálkozások legígéretesebb két fejlesztése jelenleg a II. fázisú klinikai vizsgálatok szakaszában tart. A kísérleti gyógyszerek egyike (larazotid-acetát, egy perorális peptidkészítmény) a vékonybél epitheliumának helyreállítását és az intestinalis immunválasz kiküszöbölését célozza, és az eddigi vizsgálati eredmények szerint enyhíti a betegség tüneteit, bár a placebóval összehasonlítva nem csökkenti jelentősen a bél permeabilitását. A másik szer egy kombinált endopeptidáz és endoproteáz aktivitású perorális vegyület (ALV003), amely az eddigi, szűk körű tapasztalatok alapján hatásosan védi ki a gluténterheléssel összefüggő bélboholy-károsodást.