A 2022-ben teljesített 12,7 millió kórházi ápolási nap jóval elmaradt a járvány előtti, 2019-es év 17,8 milliós értékétől.
Tovább csökkentek a GDP arányos egészségügyi kiadások, előzetes adatok szerint Magyarországon 4427,3 milliárd forintot fordítottak egészségügyi kiadásokra 2022-ben, a kiadások GDP-arányos értéke 6,7 százalék volt, ami elmarad a 2021. évi 7,4 százaléktól – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal kiadványának adatait az economx.hu.
Az alacsony egészségügyi kiadások miatt már kaptunk fejmosást Brüsszeltől is. Az egészségügyre fordított közkiadások aránya Magyarországon az egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érik el, ami szintén jóval elmarad az uniós átlagtól, ahol a kiadások 81,1 százaléka jut az egészségügyre. A statisztikai hivatal szerint a 2022-es kiadás csökkenés oka, hogy a koronavírus-járvány enyhülésével az egészségügyi prevencióra szánt kiadások csökkentek, azonban az összes egyéb ellátásra (gyógyszertámogatás, rehabilitációs és gyógyító ellátás) több forrás jutott. A GDP-arányos kiadással párhuzamosan a közkiadások aránya 4,9 százalékra módosult.
Az állam az egészségügyi kiadásokból 72,6 százalékos részesedést vállalt. Uniós adatok jelenleg 2021-ről állnak rendelkezésre, amelyek szerint az Európai Unióban átlagosan a GDP 10,9 százalékát fordították az egészségügyre, így a magyar adat abban az évben az ötödik legalacsonyabb volt a tagországok között.
2022-ben tovább csökkent a háziorvosok száma, de emellett 2021-ben és 2022-ben javult hazánkban az orvosellátottság. 2020–2022 között 3,5 ezerrel, 40,7 ezerre emelkedett az orvosok száma. Így tízezer lakosra 42 dolgozó orvos jutott.
Budapesten 73 orvos jutott tízezer lakosra, a hagyományosan orvosi egyetemmel rendelkező Csongrád-Csanádban (66), Baranyában (63) és Hajdú-Bihar vármegyékben (62) mértek az országos átlagnál magasabb orvosellátottságot. Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében viszont tízezer lakosra 20 és 23 orvos jutott.
Továbiak a teljes cikkben