Ne emberélet legyen a meleg ára!

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél kissé könnyebb mérgező gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását. A tüzelőberendezések elégtelen működése miatt a téli időszakban gyakoribbá válnak a szén-monoxid okozta balesetek, holott ezek odafigyeléssel megelőzhetőek lennének. Ennek érdekében tartott tájékoztatót Tolna Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság (TMKI), az Országos Mentőszolgálat Tolna Megyei Mentőszervezete és a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. – írja a TEOL.

Wéber Antal tűzoltó ezredes, a TMKI igazgatója elmondta, hogy a megyében idén három szén-monoxid mérgezéses eset történt – kettő még az előző fűtési szezonban –, de szerencsére egyik sem volt halálos kimenetelű. Hogy az arány ne romoljon, fontos a kémények, gázüzemű, olaj- és fatüzelésű fűtőberendezések, bojlerek, kazánok, tűzhelyek ellenőriztetése, szakemberek általi beüzemelése és javíttatása.

A szén-monoxid érzékelők jó szolgálatot tesznek, ám ezek a viszonylag olcsón megvásárolható készülékek sem örökéletűek. Az alacsony árkategóriájúak érzékelője 2-5 évig őrzi meg hatékonyságát, a drágábbak 3-8 éven át megbízhatóak. Utána ellenőrzésre, cserére szorulnak – tette hozzá Huszár Tibor, aki arra is kitért, hogy zárt térben, a gázkonvektorral egy időben az akár 200-300 köbméter levegőt is elhasználó páraelszívók üzemeltetése sem tanácsos.

Máté Adrienn mentőtiszt felsorolta a szén-monoxid mérgezés tüneteit. Mint mondta: fejfájás, halántéktáji lüktetés, fáradtság, az alsó végtagokból induló gyengeség, émelygés, szédülés, a szívproblémával élőknél mellkasi fájdalom, hosszabb idő elteltével eszméletlenség jelzi a bajt, amelynek észlelésekor elsődleges feladat – emelte ki a szakember -, hogy ki kell vinni a szabadba a sérültet, az épületet ki kell szellőztetni és természetesen riasztani a mentőszolgálat, illetve a katasztrófavédelem munkatársait.