Ne higgyük, hogy Magyarországra nem érhet el a malária

A hőhullámok, extrém időjárási jelenségek, a megváltozott csapadékeloszlás, az élelmiszerbiztonság romlása, a vírusok és baktériumok fokozott terjedése mind az ember által gyorsított klímaváltozás számlájára írhatók – hogy pontosan milyen mértékben, azt a The Lancet éves egészségügyi-klímaváltozási jelentésében foglalja össze 43 akadémiai intézmény és ENSZ-hez köthető ügynökség. A The Lancet Countdown minden egyes évben átveszi, hogy a klímaváltozás milyen egészségügyi következményekkel jár, és hogy ezek megfékezésére mit tesznek az országok. Az idei elemzés kifejezetten borús képet fest a jövőről - írta a 24.hu.

Viszonylag sok szó esik róla, hogy a klímaváltozás miatt Magyarországra is elérhetnek olyan kórokozók, amelyek eddig csak a trópusi, esetleg a fejlődő országokra korlátozódnak. A The Lancet elemzése most számszerűsítette is, hogy mennyire növekszik a terjedésük. Ilyen vírus a malária (Plasmodium falciparum, 39 százalékkal növekedett 2010-2019-ben az 1950-1959 közötti állapothoz képest), a dengue, a Zika, a chikungunya reprodukciós rátája globálisan emelkedett. A rovarok által terjesztett vírusokra még mindig a fejlődő országok a legérzékenyebbek.

Hasonló tendenciákat figyeltek meg a kolerabaktérium (Vibrio cholerae) esetében, ez egy olyan egy kórokozó, amely a becslések szerint évente közel 100 000 halálesetet okoz, különösen azokban a populációkban, ahol korlátozott a hozzáférés a tiszta vízhez és a higiéniához. A kolerakbaktérium terjedésére alkalmas tengerparti területek jelentősen növekedtek az összes HDI-kategóriás országban 2003 és 2019 között, a legsérülékenyebbek még mindig az alacsony HDI-vel rendelkező országok, mert itt a tengerparti területek 98 százaléka ideális a terjedéshez. A felkészültségről is olvashat a teljes cikkben