Ne várjuk meg, amíg a mentő visz be minket

Az egész társadalomnak szemléletet kell váltania ahhoz, hogy a magyar emberek tényleg egészségesebbek legyenek – fogalmazott Takács Péter, akivel a népegészségügyi stratégia legfontosabb céljairól beszélgetett a magyarnemzet.hu. Az egészségügyi államtitkár a saját bőrén tanulta meg, miért nem éri meg kerülni az orvosokat, és hogy el kell felejtenünk azokat a mondatokat, amelyek szerint azért nem megyünk orvoshoz, mert a végén még találnak valamit. De az egészségügyi dolgozóknak is perspektívát kell váltaniuk, hogy az emberek egészségtudata jó irányba tudjon változni.

– A statisztika és a tapasztalatok is azt igazolják, hogy Magyarországon a lakosság általános egészségi állapota nem kielégítő. Ez negatívan hat a társadalom általános jólétére, de befolyásolja a gazdaságunkat is. Miért jelenthet valódi megoldást a most elkészült nemzeti népegészségügyi stratégia?

– Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy valamennyi népegészségügyi mutatóban lemaradásban vagyunk a nyugat-európai országokhoz képest. A nagy népbetegségek vonatkozásában nagyon terhelt a régiónk, legyen szó szív- és érrendszeri betegségekről, daganatos vagy mozgásszervi betegségekről, a társadalom elég nagy hányada érintetté válik egy bizonyos életkor felett. A most bemutatott népegészségügyi stratégia legfontosabb célja, hogy elérjük: a magyar emberek egészségesebbek legyenek és tovább éljenek, illetve, hogy változzon az egészséghez való hozzáállásuk. Szemléletet kell váltani, el kell érnünk, hogy az emberek értsék, hogyan őrizhetik meg az egészségüket, mi pedig segítünk, hogy ehhez minden feltétel adott legyen. Ha ez a szemléletváltozás bekövetkezik, nyertünk. 

– Tehát azzal tudják elérni a legnagyobb változást, ha lakosság szemét felnyitják, hogy ne csak akkor menjenek el orvoshoz, amikor már nagy a baj? Hogyan lehet rávenni erre az embereket?

– A szemléletváltás egyik első lépése, hogy el kell felejtenünk azokat a mondatokat, mint például: „azért nem megyek el orvoshoz, mert a végén még talál valamit”, vagy azt a mítoszt, hogy a „negyven az új húsz”. Nem élhetünk úgy, hogy nem veszünk tudomást az életkorunkról vagy a testünk szükségleteiről. De a szakembereknek is át kell állniuk a prevenciós szemléletre, hogy ne csupán a betegséggel foglalkozzanak, hanem az egészséggel és annak megtartásával is. Amíg a XX. században mondhatni belefért még, hogy egy orvos azt mondja a páciensnek, „minek van itt, magának semmi baja”, addig a XXI. században az legyen a normális, hogy az embernek ne kelljen magyarázkodnia, ha egy laborvizsgálatot vagy EKG-beutalót kér a háziorvosától. Gyakran hallom azt is, amikor egy egészségház átadásakor a helyi képviselő vagy a polgármester úgy fogalmaz: „kívánom, hogy soha ne kelljen idejönniük”. Na, ezeket kell kitörölnünk és azt mondani, hogy évente egyszer akkor is jöjjön ide mindenki, ha nincs is semmi baja. Ne várjuk meg, amíg a mentő visz be minket. Mindenkinek, önnek, nekem, az egész társadalomnak és az egészségügyi ellátórendszerben dolgozóknak is perspektívát kell váltaniuk, mert ez az egyetlen módja annak, hogy az emberek élete kedvező irányba változzon és valóban minőségi legyen.

A teljes interjú a magyarnemzet.hu-n olvasható.

Fotó: Takács Péter hivatalos Fb-oldal