Nehéz nem dohányozni itthon, mert olcsó a cigaretta?

Ezzel a dohányipar a világ egyik legjelentősebb piacán veszít újabb csatát - gondolhatnánk. Kérdéses azonban e feliratok valós hatása. Amikor évekkel ezelőtt kötelezővé tették hazánkban a nagyméretű, szembetűnő figyelmeztető feliratokat a cigarettásdobozokon, az élelmes dohányboltosok pár nap múlva már az ellenszert is árulták. Ízléses, szinte már szép, textilből vagy fémből készített, pontosan a cigarettásdobozokra illő tokok jelentek meg a kirakatokban.

A tokok népszerűsége azonban gyorsan lecsengett. A jelenlegi hazai előírások életbelépése előtt csak a szöveg volt kötelező, annak megjelenítését szabadon választhatták meg a dohánygyárak és reklámozóik.

- E figyelmeztető feliratokat a dohányzásról leszokást támogató komplex társadalmi program részeként érdemes kezelni. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az egészségügyi költségvetésnek az efféle tájékoztató jelzések egy fillérjébe nem kerülnek - hívja fel a figyelmet e szabályozás egyik nyilvánvaló előnyére Urbán Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem személyiség- és egészségpszichológiai tanszékének munkatársa. - Kutatási eredmények bizonyítják, hogy ezek a feliratok alkalmasak arra, hogy a dohányosokban és a nem dohányosokban is tudatosítsák a kockázatokat. A leszokásról való elgondolkodtatás mellett e feliratok fontos feladata a rászokás megelőzése is. Erőteljesen befolyásolja a feliratok jellege az emberekre gyakorolt hatásukat.

A pszichológus szerint a hazánkban alkalmazott fekete-fehér, keretes feliratok kevéssé hatékonyak. - A kötelezően nagyméretű, képes címkékkel csökkenthetjük a dohánygyárak marketingkommunikációjának terét. A címkék figyelemfelhívó és félelemkeltő jellege nem is az ismert motívumoknál, főként a daganatos tüdőnél szembetűnő, hanem a kevésbé ismert következményeknél, például az érszűkület miatt amputált láb esetében.

Vizsgálatok alapján úgy véli tehát a szakember, hogy ezeknek a feliratoknak igenis lehet félelemkeltő erejük, de a hatásuk biztosan nem azonnali. Az agyi információfeldolgozás folyamatait vizsgálni képes, funkcionális mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárással figyelték különféle nemzetiségű önkéntes dohányosok agyát, miközben elrettentő feliratokat és képeket mutattak nekik. A várakozással ellentétben egyáltalán nem nőtt meg az agy amygdala nevű, a veszélyekre figyelmeztető részének aktivitása, sem más agyrészeké, amelyekről tudott, hogy az elutasításban és az undor kialakulásában játszanak szerepet. Sőt éppen a nucleus accumbens nevű rész kapcsolt be, amely a vágyódásért felelős. Ilyenformán e címkék esetleg még ellentétes hatással is lehetnek a dohányosokra.

Más pszichológusok azt mutatták ki, hogy a dohányosok mélyebbet szívnak a cigarettába, miközben elrettentőnek szánt képeket látnak feltűnni a képernyőn.

Különösen érthetetlen a krónikus légzőszervi megbetegedésben szenvedők dohányzása, hiszen náluk a cigarettázás káros hatásai sokkal közvetlenebbek és súlyosabbak, mint másoknál. Az ő leszoktatásukat segítheti elő az új, úgynevezett beteg-együttműködésen alapuló gyógyszer-támogatási rendszer, amint azt a lapnak nyilatkozta Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója. Ennek értelmében a dohányzó asztmások kilencven- helyett csak ötvenszázalékos támogatással juthatnának hozzá gyógyszereikhez.

Miközben a magyarok 78 százaléka itthon is támogatná a képes feliratok bevezetését, máshol már a továbblépést készítik elő. Ausztráliában a jövő évtől csak egyencsomagolású cigarettát lehet eladni. A dobozon nem lehetnek logók, képek, harsány színek. Csak a márkanév (meghatározott kis betűfokozattal, meghatározott helyre nyomtatva) és az egészségügyi kockázatokról szóló közlések. A törvényhozók reményei szerint ez megakadályozza, hogy az emberek vágyott álomvilágot társítsanak a cigaretta fogyasztásához.

Az amerikai szabályozással ellentétben ezt a drasztikus intézkedést alig leplezett idegességgel fogadták a dohánygyárak.