Békássy Szabolcs a betöltetlen körzeteket rossz mérőszámnak tartja, mert a jelenlegi körzetstruktúra az 1990-es évek közepén alakult ki.
Az egészségügyi reformnak az alapellátásra kell épülnie – vallja Békássy Szabolcs. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a betöltetlen praxisok problémájáról, a körzetátalakítások nehézségeiről és az utánpótlás helyzetéről is.
Nemcsak a kórházi átalakításokban, hanem a háziorvosi praxisok rendezésében is meghatározó jelentőségű a helyi önkormányzati lobbi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Békássy Szabolcs. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint a körzetstruktúra reformja mára szükségszerűvé vált, de sok esetben helyi önkormányzati érdekek állnak ezzel szemben, ugyanakkor a demográfiai változások, az egészségügyi digitalizáció, a technológiák fejlődése miatt muszáj lenne a jelenlegi körzetstruktúrán változtatni.
Békássy Szabolcs úgy látja, a háziorvosok képzettsége adott a többletfeladat ellátásához, az egyetemeken már jó néhány éve a háziorvostan szakképesítés önálló diszciplína, és a vezető szerint a háziorvosok megfelelő kompetenciával, naprakész tudásanyaggal rendelkeznek a modern gyógykezelésekről. „A háziorvosoknak nem a kompetenciaszintje alacsony, hanem a meglévő kompetenciaszinthez képest rendelkezésre álló jogosítványaik nagyon szűkösek” – magyarázta. A háziorvosok a tervek szerint nagyobb hatáskört kapnának olyan betegségek esetében, amelyek népegészségügyi jelentőségűek, amelyek előfordulási gyakorisága rendkívül nagy Magyarországon.
A betegek is elfogadják a háziorvosok kompetenciáját, a felmérések szerint az egész egészségügyi ellátórendszerben a háziorvosokkal kapcsolatos bizalmi index a legmagasabb, és „érdemes lenne ehhez a bizalmi indexhez igazítani a jogosítványokat” - mondja a kollegiális vezető.
Az előrelépéshez az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint meg kellene erősíteni a szakdolgozói létszámot is, mert Magyarországon az egy háziorvosi praxisra jutó átlagos szakdolgozói létszám 1,3 fő, ami jelentősen elmarad a nyugat-európai országok szintjétől. Szükség lesz kiterjesztett hatáskörű ápolókra, akik magasabb kompetenciával rendelkeznek, ők segíteni tudnának a háziorvosnak, erről is hónapok óta egyeztetnek az egészségügyi államtitkársággal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápolók és a magasabb kompetenciával rendelkező ápolók nem az orvosok munkáját váltják ki, sokkal inkább támogató szerepkört tudnak betölteni, egy-egy praxisban az orvos felügyelete mellett a gondozási tevékenységekben tudnak segíteni.
A háziorvosi praxisok számáról azt mondta, a betöltetlen körzeteket rossz mérőszámnak tartja, mert a jelenlegi körzetstruktúra az 1990-es évek közepén alakult ki, és azóta jelentős demográfiai változások történtek: nagyon markáns volt a népességfogyás és komoly belső migrációs is bekövetkezett. Ezt a körzetstruktúra nem követte le, ez is indokolja a körzetreformot. Jelenleg 970 betöltetlen körzet van Magyarországon, ugyanakkor ezek nagyon nagy része nem méretgazdaságos, de itt jön képbe az önkormányzati lobbi: senki sem akar hallani a körzetösszevonásról. Békássy Szabolcs úgy véli, elsősorban a finanszírozással lehetne érdekeltté tenni a változtatásban mind az önkormányzatokat, mind a háziorvosokat. „A trend egyértelműen abba az irányba mutat, hogy nagyobb praxisok lesznek nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában, és ezt kell a finanszírozási rendszeren keresztül támogatni. Ha viszont nagyobbak lesznek a praxisok, akkor ott több szakdolgozó tudja segíteni a betegellátást” – mondta az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos.
A teljes információ a cikkben.