Nem álltak le az Egészséges Budapest Program fejlesztései

A koronavírus-járvány ugyan átrendezte a prioritásokat, de a jelenlegi helyzetben is zajlik az Egészséges Budapest program, az ország történetének a fővárost és a Közép-magyarországi régiót érintő legjelentősebb egészségügyi fejlesztése – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Tóvizi Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeként működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese. A program koordinálásáért felelős szakember elmondta: a megvalósítás újabb mérföldkőhöz érkezett azzal, hogy további 8,3 milliárd forintról szóló szerződéseket írtak alá orvostechnikai és informatikai eszközbeszerzésre 23 kórház és szakrendelő számára.

– Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésben az egészségügyi rendszer egésze vizsgázik. Ön mit gondol erről?

– Ez valóban kijelenthető, de szerencsére az elmúlt években megkezdődött fejlesztéseknek és a kormány gyors, proaktív intézkedéseinek köszönhetően a magyar egészségügy, ezen belül az intézményrendszer, kellően felkészült a kialakult járványhelyzet hatékony és eredményes kezelésére. Már korábban is történtek próbálkozások az egészségügy átalakítására, azonban ezek gyakorta ellentmondásosak voltak, és nem hozták meg az elvárt eredményeket. A koronavírus-járvány elleni küzdelem alatt megmutatkoztak azok a prioritások, amiket a fejlesztéseknek követniük kell az egészségügyi ellátórendszerben. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján a program is új hangsúlyokat kapott. Az Egészséges Budapest program célja, hogy a betegbiztonság növelése mellett az egészségmegőrzésre is hangsúlyt helyezve, minőségi változásokat érjünk el az ellátórendszer egészében. Pontosan a járvány mutatta meg azokat a területeket, amelyek a veszélyhelyzet alatt megerősítést igényeltek. A jövőre nézve ezeket kell fokozott figyelemmel követni és biztosítani számukra azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a minőségi betegellátáshoz. Bár még a fejlesztési folyamat közepén tartunk, az eredmények egyértelműen látszanak. Az intézmények nemcsak helytállnak a jelenlegi helyzetben, hanem olyan szakmai, logisztikai tapasztalatokkal és ismeretekkel gazdagodnak, amelyek a későbbiekben is hasznosak és értékesek lesznek.

– Hogyan befolyásolja a járvány az Egészséges Budapest programot?

– Most a járványhelyzet kezelése a legfontosabb feladat, de emellett az Egészséges Budapest program sem állt le, sőt, a csoportos megbetegedések megjelenése további lépésekre sarkallt minket. Az egészségügyi veszélyhelyzet kialakulása szükségszerűen hozta magával annak az igényét, hogy Kásler Miklós miniszter útmutatására építkezve újratervezzük a fejlesztéseket. Jogos elvárás a jövő egészségügyi intézményei­vel szemben, hogy azok egy esetleg felmerülő újabb járványhelyzetben felkészültek legyenek, például azonnal izolálható osztályokkal, épületszárnyakkal. Ezt figyelembe véve zajlik a tervezés, fejlesztés.

...

– Milyen egészségügyi intézményeket érintenek a fejlesztések?

– A centrumkórházak létrehozásán túl további 11 országos gyógyintézetben és 13 kórházban – köztük négy egyházi fenntartású intézményben – és 32 szakrendelőben valósul meg fejlesztés. Az országos gyógyintézetek kiemelt szereppel bírnak a program végrehajtása során, mert fejlesztésük egyben a teljes hazai lakosság egészségi állapotának javítását megalapozó öt Nemzeti egészségügyi program megvalósítását is segíti. De természetesen a 32 budapesti és Pest megyei szakrendelő komplex fejlesztése is fontos láncszeme a programnak. A fejlesztésnek köszönhetően az intézmények egyre nagyobb mértékben tudnak részt vállalni a betegek gyógyulásával végződő ellátásból, csökkentve ezzel a sürgősségi osztályok terhelését.

– Milyen látható eredményeket emelne ki?

– 2019-ben új korszak kezdődött az Egészséges Budapest program történetében, hiszen a program két éven át tartó orvosszakmai előkészítését követően már a gyors és hatékony megvalósításra összpontosítunk. Az eddigi eredményeinket tekintve 2019-ben 11,8 milliárd forint értékben jutottak új képalkotó (például röntgen, mammográf, MR, CT) és több száz egyéb orvostechnológiai eszközhöz (például sebészeti eszközök, altató- és lélegeztetőgépek) az intézmények. Az elmúlt két évben összesen 7,25 milliárd forintból valósultak meg különféle informatikai fejlesztések.

A program költségvetésének legnagyobb és talán a leginkább látványos részét az infrastrukturális fejlesztések adják. Még 2018 végén került sor három centrumkórház tervpályázatának kihirdetésére. Tavaly további tervdokumentációk készültek kórházak, szakrendelők fejlesztésének kivitelezéséhez, amelyek közül már számos megvalósult. 2019 decemberében 17 kórház és szakrendelő fejlesztésére sikerült megkötni összesen 381 ezer négyzetméter területet magába foglaló tervezési szerződést, közel 11 milliárd forint értékben.

– Milyen szakaszban tart most a megvalósítás?

– Folyamatosan zajlanak a fejlesztések, gőzerővel dolgozunk. Ennek eredményeként most ismét mérföldkőhöz érkeztünk azzal, hogy a miniszter úr által nemrég bejelentett 8,3 milliárd forint összeggel kötöttünk meg újabb szerződéseket orvostechnológiai és informatikai eszközök beszerzésére.

További részletek a cikkben.

Fotó: ÁEEK