Nem biztos, hogy öt év múlva mindenkinek lesz gyerekorvosa

Újra szembe kell nézni azzal, hogy bár a kormányzati kommunikációban kiemelt szerepet kapott az alapellátás megerősítése, ennek nincs érdemi jele a házi gyerekorvosi rendszerben - mondta egy szerdai háttérbeszélgetésen Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesület elnöke. Szerinte a jelenlegi bizonytalanságnál az is jobb lenne, ha kormányzat kimondaná, hogy nem akarja fenntartani a házi gyerekorvosi ellátást.

Nem biztos, hogy öt év múlva mindenkinek lesz gyerekorvosa, akinek most van, a házi gyerekorvosok eltűnése nyomán olyan ellátási deficit várható minőségi szempontból, ami drasztikusan megemeli a gyerekgyógyászati fekvőbetegellátás-kapacitások iránti igényt - vázolta a közeli jövő képét egy szerdai háttérbeszélgetésen Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) elnöke.

Évente mintegy 60-nal csökken a gyerekorvosi praxisok száma, mire a 40 házi gyerekorvosi kvótára jelentkező fiatal eljut a szakvizsgáig, legalább 250 praxisból fog hiányozni a gyerekorvos. Csakhogy nincs rá garancia, hogy a végzők az alapellátásban maradnak, a továbbfoglalkoztatásra ugyanis nincs jogszabályi kötelezettség  - részletezte Póta György az utánpótlás nehézségeit.

A jelenlegi feltételek mellett a házi gyerekorvosi praxis nem vonzó a végzős fiatalok számára. Ugyan az elmúlt öt év alatt a felzárkóztatás hatására javult a finanszírozás, de egy praxis átlagosan 1,5 milliósra emelkedő bevételéből most sem jut több, mint 3-400 ezer forint fizetés a háziorvosnak. A működőképesség fenntartásához további legalább félmillió forintra lenne szükség, hiszen ebből az összegből kell kigazdálkodni a rezsit, az asszisztensek bérét valamint az adókat is.

A felzárkóztatási program lezárultával népegészségügyi szűrőprogramokra pályázhatnak a praxisok, ez azonban túl azon, hogy csak szűk kört, az összes háziorvosi praxis mintegy 10 százalékát érinti, nem a gyógyítással összefüggő plusz munkáért jár. A népegészségügyi szűrőprogram Póta szerint nem segít az alapellátást fejleszteni, egy melléktevékenység, ami nem csökkenti a szakrendelők várólistáit, s nem ad választ arra sem, hogy hol és kik fogják ellátni a programban kiszűrteket.

A HGYE elnöke szerint a praxisközösség megoldást jelenthet, csakhogy ehhez egyelőre hiányoznak a jogszabályi, finanszírozási feltételek.  Továbbra sem tisztázott például, hogy egy házi gyerekorvos egyéb szakvizsgáját miként használhatja és ezért a munkáért mennyi bért kaphat.

Fájlalják, hogy az elmúlt év végén úgy változott meg minden előzetes egyeztetés nélkül az alapellátási törvény egyik passzusa, hogy a védőoltások nyilvántartása témakörben a házi gyermekorvosokat lényegében a védőnők alá rendelte.