A betegutak szigorításával ugyanis egyre kevésbé van lehetőség arra, hogy másik intézményben végezzék el a szükséges beavatkozást.
Vajon mit érezhet az a beteg, akit azzal „biztat" az orvosa, hogy legkorábban fél év múlva kerülhet sor a fájdalmaktól megszabadító műtétjére? Hiszen ami fáj, az most fáj. Hónapokon, akár éveken keresztül senki sem szeretne gyógyszereken élni. Nyilvánvaló, hogy aki csak teheti, megmozgatja ismerőseit, másik orvost, másik kórházat keres, ahol esetleg korábban elvégzik az operációt. Pontosabban csak tehette. A betegutak szigorításával ugyanis egyre kevésbé van lehetőség arra, hogy másik intézményben végezzék el a szükséges beavatkozást, s például Kunhegyesről a karcagi kórház kihagyásával, egyből Debrecenbe utazzon a beavatkozásra – olvasható a szoljon.hu portálján.
Ám ha a másik oldalt nézzük, a várólisták néhány évvel ezelőtti tisztítása is meglehetősen időszerű volt. A páciensek többsége ugyanis korábban nem tartotta fontosnak, hogy értesítse kórházát, ha máshol már túlesett a műtéten, vagy az egészségi állapota nem engedte az operációt.
Így aztán sokan továbbra is foglalták a helyet az intézmények listáin, egyre későbbi időpontokat generálva ezzel.
A rendszer átalakításának eredményei most kezdenek látszani.
A várólisták érezhető módon rövidültek, s bár sok esetben még mindig riasztó a várakozási idő, több évvel későbbi időpontok már nem jellemzőek.
Ám mindezek mellett ott vannak az orvosok és műtők, szabad kapacitásaikkal. Jó néhány olyan intézményt lehetne ugyanis mutatni, amelyben a lehetségesnél még mindig jóval kevesebb beteget operálnak meg, pedig orvos is, hely is lenne rá.
Egyszerűen azért, mert egy adott hónapban csak meghatározott számú beavatkozást fizet ki az állam.
Mindezeken viszont csak egy valami segíthet: még több pénz.