Nem csak a rezsi vesz ki sokat a zsebéből

A gazdasági válságok rövid távon az egészségügyi ráfordítások csökkentését, hosszú távon pedig a finanszírozási keretek szűkülését és az egészségi állapot romlását vonhatják maguk után, ami aztán az egészségügyre fordított kiadások szerkezetét kedvezőtlenül alakíthatja - állapítja meg a KSH frissen publikált felmérése. Az egészségügyi kiadások reálértékben mért változása a gazdasági válság mélységét is mutatja. Ez a reálérték Görögországban például 2010-ben 11,2, 2011-ben 11%-kal Írországban és Izlandon 2010-ben 7,7, illetve 7%-kal csökkent – írja a KSH felmérése nyomán a Napi.hu portálja.

Hazánknak azonban már 2007-ben szembe kellett néznie a magas államháztartási hiány miatti pénzügyi krízissel, aminek következtében az egészségügyi kiadások folyó áron az előző évi 1955 milliárd forintról 2007-ben 1918 milliárd forintra csökkentek. A 2008. évi szerényebb nominális növekedés (1981 milliárd forint) reálértéken még mindig csökkenést mutatott, majd 2009-ben a nemzetközi gazdasági krízis kikényszerítette az egészségügyi kiadások nominálértékének az előző évi szinten tartását (1982 milliárd forint).

Így az egészségügyi kiadások reálértéken folyamatosan csökkentek Magyarországon 2007 és 2009, Görögországban pedig 2009 és 2011 között. 2010-ben, elsősorban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) költségvetésének konszolidációja következtében nominálértéken (2137 milliárd forint), és reálértéken is növekedtek, 2011-ben (2200 milliárd forint) azonban – minimális mértékben – reálértéken újra csökkentek az egészségügyi kiadások. 2012-ben a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása, a gazdasági visszaesés mellett a költségvetési szigor, valamint a háztartások fogyasztásának reálértéken mért csökkenése miatt összességében reálértéken visszaesést vár a KSH – emeli ki a portál.

Míg Magyarországon már 2007-ben csökkentek az egészségügyi kiadások, a másik három visegrádi országban csak 2010-ben volt jelentős mértékű a visszaesés. Az OECD-államok átlagértéke is hasonlóan alakult, a korábbi évek 4 % feletti értéke után 2010-2011-re már nőtt, az európai OECD-államok körében viszont 2010-től már csökkent az egészségügyi kiadások reálértéke.

A magánszektor kiadásaiból a legnagyobb részt a – hálapénz becsült értékét is magába foglaló – háztartások közvetlen (azaz nem az adók formájában befizetett) kiadásai jelentik.

Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő-arányok alapján számított magán-egészségügyi kiadás összege 440 dollár volt 2011-ben, szemben az OECD-országok 563 dolláros átlagával.
A háztartások legtöbbet gyógyszerre költöttek, a 2011-ben mért 277 milliárd forint az egészségügyi kiadásaik 48 százalékát adta. 2006-ban még 183 milliárd forint volt a háztartások gyógyszerkiadása, tehát az elmúlt öt évben a háztartások egészségügyi ráfordításainak növekedése mögött csaknem teljes egészében a gyógyszerek álltak.