Nővérek a fapadoson

Mindenesetre egyre több fiatal kap kedvet az ápolói pályához. Félő, sokan eleve a külföldi munkavállalás miatt választják e szakmát. Az utóbbi 3-4 évben az egészségügyi szakdolgozók közül is egyre többen hagyták el az országot és vállaltak munkát külföldön. Tavaly csaknem egyharmadával nőtt az elvándorlók száma, s feltehetően ez a folyamat idén is folytatódik. Főleg a nyelvvizsgát tett felsőfokú végzettségűek közül hagyják el sokan a hazai egészségügyet. Képzettségüket elfogadják az európai országokban, könnyen találnak ott ápolónői, szülésznői állást – írja a Szabad Föld – online.

A következő fél év statisztikái mutatják majd meg, a régóta várt béremelés elegendő-e ahhoz, hogy itthon marasztalja a kollégákat – nyilatkozta dr. Balogh Zoltán. Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az utánpótlást a most 14–20 éves fiatalok jelentik, akik közül az utóbbi másfél-két évben egyre többen választják e hivatást. Mivel több ezer nővér hiányzik a betegágyak mellől, korábban a kormányzat szándéka az volt, hogy tartós munkanélkülieket iskoláznak be – akár már 8 általánossal – ápolási asszisztensnek, házi ápolónak.

Ez ellen a kamara sikerrel tiltakozott, mondván: nem a segédápolókból, hanem a jól képzett, gyakorlott szakemberekből szenvednek igazán hiányt a kórházak. A közmunkaprogramokkal pedig korábban sem sikerült orvosolni a kórtermekben érezhető hiányt.

Mindig úgy kell ellátni a beteget, mintha a hozzátartozónk lenne, jóval többet teszünk értük, mint ahogy az első pillantásra látszik. A diplomás ápoló tudása és felelőssége közelít az orvosokéhoz. Megfizetve azonban sosem voltunk, sokakat főleg a hivatástudat tart a munkahelyén – érvelt Pogonyiné Kiss Irén, a szakdolgozói kamara Heves megyei szervezetének elnöke, aki 45 évig dolgozott az egri kórház pszichiátriai osztályán. Mégis úgy látja, pusztán a szakma szeretetére és a hűségre nem szabad építeni. Sok főnővér maga is csodálkozik, hogy a fehér köpenyes lányok még mindig kitartanak…

Kevés rá a remény, hogy a külföldön többszörös fizetésért dolgozó, onnan a családjuknak pénzt küldő, a devizahitelt törlesztő nővéreket egyhamar haza lehessen csábítani. A Németországban, Angliában vagy Norvégiában munkát vállalók beszámolóiból kiderül: míg az itthoni kórházi műszakban – miközben az adminisztráció terhe is a vállát nyomja – akár húsz beteg is juthat egy-egy nővérre, külföldön csupán négy-hat páciensről kell gondoskodniuk.

A diplomás ápolókat odakint komoly szakmai kihívás elé állítják, s nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítik, mint idehaza. Ám azokat a magyar nővéreket, akiknek a bére az emelés után havi 120 ezer forintról mondjuk 160 ezerre emelkedett, e néhány tízezer forint vélhetően nem bírja itthon maradásra, így aztán sorra-rendre jegyet váltanak majd a nyugatra induló fapados járatokra...