Nem csak az lehet gond, ha nincs mit enni

A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében, amelyről a piacesprofit.hu ad összefoglalót.

Megfigyelhető, hogy az alultápláltság és tápanyaghiány helyett egyre inkább a degeneratív betegségek okoznak gondot, melyeknek eredője a zsírban, cukorban, húsban és tejtermékekben, illetve feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód.

A statisztikákból egy olyan étrend képe rajzolódik ki, amely gazdag édesítőkben, növényi és állati zsírban, egyúttal azonban gabonában szegény.

A klímaváltozásból eredő aszály, a polgárháborús forrongás és az infláció együtt hozta létre az krízishelyzetet. 1,4 millió gyermek pedig segélyek nélkül nem éli túl az éhínséget. Sokan bármelyik nap éhen halhatnak. Embertömegek rágcsálnak gyökereket és tavirózsákat élelem gyanánt.

A kiadvány első fele a problémákkal foglalkozik, a második részben megismerhetjük a megoldásokat. Olvashatunk benne ígéretes (és emellett kipróbált és hatékony) szakpolitikai megoldásokról az élelmezésbiztonság garantálására, az egyes országok jövedelemszintjéhez és táplálkozási szokásaihoz igazítva.

Az élelmiszerek tápanyaggal dúsítása például egy olyan javaslat, ami a tápanyaghiányos országoknak kínál kiutat. A tejhez adott D-vitamin, jódozott só, a vassal, folsavval és tiaminnal gazdagított liszt csak néhány lehetőség, amiket már sikeresen alkalmaznak Közép-Ázsiában. A biológiai dúsítás ehhez hasonló céllal a növénynemesítés egy iránya, amellyel a termény mikrotápanyag-tartalmát igyekeznek emelni. Az ily módon értékesebbé tett gabonákkal javítható a Közép-Ázsiában és Kaukázusban élők tápanyagbevitele, akik energiabevitelük 50 százalékát így szerzik be.